Petőcz András

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépírói Tagozatának elnöke.
LAPUNKBAN MÉG »
2008 nyár » 2008 ősz » 2008 tél » 2009 nyár » 2010 ősz » 2013/3 » 2013/5 » 2013/6 » 2014/1 » 2014/3 » 2015/1 » 2015/3 » 2015/4 » 2015/6 » 2016/1 » 2016/2 » 2016/3 » 2016/4 » 2016/6 » 2017/2 » 2017/3 » 2017/4 » 2017/6 » 2018/3 » 2018/4 » 2018/6 » 2019/2 » 2019/3 » 2019/4 » 2019/6 » 2020/2 » 2020/3 » 2020/4 » 2020/5 » 2020/6 » 2021/1 » 2021/3 » 2021/4 » 2022/1 » Rafting » R_evolution » Sárospatak » Székesfehérvár » Veszprém
SPN könyvek ajánló

Petőcz András
Rém Elek sírverse Tompa Mihályhoz
Születtél, Barátom, Rimaszombatba’,
anyám is ott látta meg a napvilágot,
íly módon akár rokonok lehetnénk,
elmondom, hogyan is, csak ha épp nem bánod,
hát ippeg így esett: anyám nő vala,
és az ő apja vala valami férfi,
és a te anyád, jól sejtem, szintén nő:
ebből a rokonság — ezt mindenki érti,
és te is verset írsz, no meg még én is,
a rokoni szál itten tetten érhető,
a költészet, tudod jól, vérségi kapocs,
ha nem lenne elég, hogy az anyád is nő,
aztán meg ott van a palóc felvidék,
Rimavska Sobota épp a Rima mellett,
az egy olyan folyó, hogy a partjánál
ezernyi költő is bízvást megteremhet,
szóval, kedves rokon, rokoni vérem,
legyél egész nyugodt, mert munkád folytatom,
megőriz téged majd ez a költemény,
miként a testedet vigyázó sírhalom.