Deres Kornélia
1987-ben született, Miskolcon. Költő, színháztörténész, az ELTE oktatója. 2003 óta publikál. Kötetei: Bábhasadás (versek, Jelenkor, 2017), Képkalapács. Színház, technológia, intermedialitás (monográfia, JAK—Prae, 2016), Szőrapa (versek, JAK—Prae, 2011). Egyetemi tanulmányait 2005—2011 között az ELTE angol—magyar szakjain végezte, 2011—2014 között ugyanitt az Összehasonlító Irodalomtudomány Doktori program ösztöndíjas hallgatója, doktori fokozatát 2015-ben szerzi meg. 2015—2018 között a KRE adjunktusa. A JAK színházi könyvsorozatának szerkesztője, a líraműhely jelenlegi vezetője. Irodalmi elismerések: Visegrad Irodalmi Rezidens (2018), Visegrad Irodalmi Rezidens (2014), Makói Medáliák-díj (2012), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2011).SPN könyvek ajánló
Deres Kornélia
Tort ül
A meghitt, hirtelen semmin aztán átsurrog a Kígyó.
Befelé halad, üreg-vájatokon át. Mint egy kalandregény
vagy hecc-színház. Kinek kellett ez a barlangi pangás?
Bőr iránt megyek a hegy szíve, e bizarr kamra felé.
Átverekszem, csőbe húzom magam.
A kamrában összetekeredve bomlik a Kígyó, teste
pikkelyes henger, rajta szürkés hályogok.
Valamit rejteget alul: felfejtem.
Alatta persze ott a tojás, az eredet. Színarany őskép,
rajta a nap jele. És benne, ki hinné, kicsiny apám.
Ilyen apróvá varázsoltam őt a különválás évei alatt.
Kezelhető méretű, többé nem nő fölém. A tojásból ki-
nyöszörög. El kell zavarnom ebből a barlangból,
sajnálja őt valaki másnak a lánya.
A Kígyó vigyorog. Tort ül a szívben.
