Vörös István
1964-ben született, két gyereke és 13 verseskötete van, ír prózát, drámát, tanulmányt, csehből (és néha németből, angolból) fordít. A Pázmány Péter Katolikus egyetem docense. Füst Milán-díjas, József Attila-díjas, 2004-ben a Tokaji Írótábor díját kapta. Legutóbbi kötetei: Švejk gyóntatója (Jelenkor Kiadó, 2007), A Vörös István gép vándorévei (Jelenkor Kiadó, 2009), Apám kakasa (Lackfi Jánossal, Noran 2004 Kiadó, 2009). Ördögszáj (Napkút, 2010), Keresztelés özönvízzel (Noran Könyvesház, 2011), A Kant utca végén (P'Art Könyvek, 2011), Fénylovasok (Noran Könyvesház, 2012).LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Vörös István
Járás
Ha járni megtanulsz,
az nem lesz jó dolog.
Csak véget ér a múlt,
mi úgyis felborult,
telnek vidám napok,
ha járni megtanulsz.
A kezdet elvonult,
a lábad úgy kopog,
csak véget ér a múlt.
Másra már nem szorulsz,
utad magad szabod,
ha járni megtanulsz.
A lustaság kimúlt.
Bár feküdni tudott,
csak véget ér a múlt!
A sarokba vonulsz,
sajog minden tagod.
Ha járni megtanulsz,
csak véget ér a múlt.
Vadász villanella
Ma Péter és a farkas
találkozik az erdőn.
Sok sunyi cselt alkalmaz
egymás ellen, hatalmas
erőt síkon és lejtőn
ma Péter és a farkas.
Az igazság elhallgat,
a hallgatás megfertőz,
sok sunyi cselt alkalmaz,
kikémlel és lehallgat,
az igazáról meggyőz
ma Péter és a farkas.
Az egyik megjutalmaz,
a másik vér a felhőn,
sok sunyi cselt alkalmaz,
harapni felhatalmaz,
és röhög a kesergőn.
Ma Péter és a farkas
sok sunyi cselt alkalmaz.
