Germán Ágnes
1974-ben, Nagykőrösön született. 1996-ban és 1999-ben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. 2015 szeptemberétől jár a KJF szépírói kurzusára. Írásai megjelentek még az Irodalomismeretben, Pannontükörben, a Magyar Műhelyben, a Kineziológia magazinban, a 2015-ös Védtelen város antológiában, 2016-ban A megvénhedt Isten nyomában antológiában, 2017-ben az 56 szó 56-ról és a Suttogva antológiákban. 2016-ban az Irodalomismeret magazin Szépirodalmi rovatának szerkesztője volt.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Germán Ágnes
Szerelmes férfi éneke
Álmomban veled ölelkeztem,
de nem néztél a szemembe.
Ó, mennyire szerettem volna,
hogy rám nézz és belém láss.
Én belenéztem a tiedbe,
de csak egy baráti pillantást
láttam felcsillanni a pupilládon.
Ez felkavart.
Szelíden ostromolnálak.
Belépnék a szivárványhártyádon,
elbújnék a redők mélyén.
Érinteném az ott futó izmokat,
hogy tágulással és szűküléssel
reagáljanak, és hogy az ottlétem
eljusson egészen a központi
idegrendszerig úgy, hogy szemed
csillogása átszíneződjön.
Rád hangolom magam.
Csak egy csókra vágyom.
A csók megadja az alapokat.
Hol lassan, hol vadul,
hol még vadabbul esszük meg egymást.
Nem tudok betelni a melleiddel,
fogni akarom, és nyalni, szopni.
Most már a körmeid is mered használni.
A végén még ki fogsz kötözni,
de neked ezt is megengedem.
Forr minden érintésünk.
Úgy csináljuk, hogy jó legyen. Csakis úgy.
Most csend van, éjfél és hajnal
között. Merevedésre ébredtem.
A szürkeségben keresem a bőröd,
az illatod, amit csak egy szóval
tudok jellemezni. Kell!
Tovább játszanék veled
egy véget nem érő reggelben,
de csak a farkam markolom.
Még mindig érezlek.
