Gyárfás Judit
1982-ben született, Budapesten él. 2010-ben végzett a budapesti bölcsészkaron, diplomamunkáját Czóbel Minka munkásságából írta. Írásai jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Irodalmi Centrifugában, saját blogjának címe kerkvirfemkult.blog.hu. Jelenleg egy multinacionális cégnél dolgozik, érdeklődik a teológia iránt.
SPN könyvek ajánló
Gyárfás Judit
Levél a Marsról
„de kivagyok egy kis jó szellemi táp után, bár senki sem jönne már ide, mert mentül több ember, annál több banalitás (…)Különben roppant kedvesek, csakhogy én a Marsban vagyok, ők pedig a Saturnusban.”
Mikor a nagyszerű felkérés megérkezett hozzám, hogy írjak Rólad, hasonlóképp éreztem én is, és még mindig így vagyok vele. Kivagyok. És pontosan „egy jó kis szellemi táp” után. Milyen régnek tűnik már, mikor novemberben Magdival meglátogattunk Téged és lakhelyedet. Gyönyörű volt a kastélypark. Forró teát ittunk a termoszból, és néztük a tavat, ahol Bobbal Ti is hasonlóképp időzhettetek. Hat év után végre láthattam a gyönyörűszép helyet, ahol Bobbal éltél.
Ez a felkúszó borostyán öleli a fához fényképedet. Közösségünk jelképét is felfüggesztettük.
70 éve, hogy elmentél közülünk…
Sajnos télen ritkábban jutunk ki Magdi baranyai birtokára. Pedig Gerda és kutyái várnak minket. Szerencsére már nincs messze a március, mikor láthatjuk őket. Azt hiszem, Pizsi vizslácskát is leviszem. Házi macskáink, Jacek kapitány és a befogadott orosz-perzsa Lombhullató Keke Nyányó, jól vannak. Öregségükre egyre bújósabbak. Nyányó eredeti gazdája Ágota, ki egy napon született velem, és szintén Belőled értekezett, csak a debreceni egyetemen. Ágota jelenleg a német tengernél él, és ott készít csodaszép fényképeket — biztos vagyok benne, hogy neked is tetszenének. Néhányat mellékelek:
Más, mint a nyírségi táj …
Anarcson megvettem első kötetedet, a Nyírfalombokat. Amikor Rólad írtam szakdolgozatomat, bírálóm azt ajánlotta, hogy a francia drámáddal, a Migration de l’Ame-mal foglalkozhatnék tüzetesebben. Aztán sajnos elsodródtam Mellőled, és nem jutottam el a doktori pálya felé. Pedig a drámád ma is aktuális. Úgy érzem, hogy hazánkban égető szükség van arra a feminizmusra, aminek annak idején te is szószólója voltál. Kellenek a Donna Juannák, és kellenek a Migration de l’ame nőalakjai. Képzeld, még az anarcsi önkormányzatnak is írtam, felvetettem nekik ezt az ötletet. Bob illusztrációival remek lenne ezt a drámát magyarul olvasni, és biztos vagyok benne, hogy lehetne találni egy jó műfordítót, aki lefordítaná. Én magam tudok ugyan franciául, de attól tartok, nincs elég műfordítói gyakorlatom. Remélem, hogy levelemet olvassák olyanok, akik izgalmasnak találják a gondolatot, hogy a Migration de l’Ame megjelenjen magyarul, Bob rajzaival fakszimile kiadásban.
Bob illusztrációja — talán Ti vagytok a képen… és a nőtörténelem alakjai
Ebbe a Rólad elnevezett általános iskolába járnak az anarcsi gyerekek… Mondtam már, hogyha lányom lesz, Minkának fogják hívni?
„Hozzád nőtt a lelkem”…
Szeretettel üdvözölnek Magdi és Judit, lánytársaid a Marsról