Karádi Zsolt
Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Karádi Zsolt
Czóbel Minkához
A Kosztolányi-kutatás legújabb eredménye az alábbi közlés.
A költő kéziratos hagyatékából a közelmúltban került elő az alábbi szonett: a zöld tintával írott mű valószínűleg a Számadás kötet sajtó alá rendezése táján keletkezett…
Kosztolányi Dezső
Czóbel Minkához
Bevallom, soha nem jártam Szabolcsba’,
és nem tudtam, hogy Anarcs merre van.
Lelkem csavartam könnyü szárnyu gyolcsba’,
s a halálról daloltam boldogan.
Olvastam Öntől egy-két régi-régi
verset, s szálltak a szűzi, szép dalok…
Itt lentről vágytam mindazt, ami égi —
s mert nem leltem, hát Önhöz indulok.
A Bárókertben vad sörényü orkán
támad; míg Ön jő, mint egy bősz boszorkány;
arany villámok közt siet felém.
Kézen fog. Immár mindegy, nyár, avagy tél
van. Fán se nő egyforma két levél.
Távol felkomorlik Büttner Helén.
