Kertész Zoltánné
1962-ben született Kisvárdán, azóta Anarcson él. Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett magyar – történelem szakon diplomát, majd középiskolai magyartanári végzettséget a Nyíregyházi Főiskolán. Az anarcsi Czóbel Minka Tagintézmény tagintézmény-vezetője és magyartanára. Helytörténeti írásait Anarcs Község Önkormányzata jelentette meg Községi krónika címmel. Az Anarcsi Hímondó szerkesztője. A Czóbel Minka Baráti Kör egyik alapítója, titkára. A költőnő életét, munkásságát az Anarcs Község Önkormányzata által kiadott Hullámzó fény című kötetében mutatta be. A reprint kiadásban megjelenő Czóbel Minka kötetek munkálatainak koordinátora. Anarcs Község Önkormányzatától Kulturális tevékenységéért a Czóbel Minka Emlékérem nagyfokozatát kapta. SPN könyvek ajánló
Kertész Zoltánné
Drága jó Minkám!
Ha te nem is tudod, de társammá váltál. Csak úgy egy pillanatra. Hogyan és miként, azt ne kérdezd, csak fogadd el!
Ugyan már az a száz év, ami közöttünk van, semmi. Nekem nem számít az idő, amivel Te sem igen törődtél.
…… Ahogy olvasom a naplódat és a leveleidet, egyre jobban ismerlek — szeretnélek ismerni. Aztán rálelek az igazságra, még magamat sem ismerem, akkor hogy lehetnék más életének tudója.
Tudd meg, hogy a „kertben” sétálva néha úgy érzem, te vagyok. Milyen butaság, de pontosan ettől jó. Mint a te fura álmaid, szárnyaid, vágyaid.
Tükrökbe nézek, tükröződöm, egyszer-kétszer-sokszor. Végigjárom a szobákat — ó, tudd meg, most talán még szebbek, mint mikor te éltél bennük!
Csodás szobáid újraélesztésekor szállt a por, és én felvettem mobilon. Félelmetes volt, mint a te éjjeli baglyaid huhogása. Pedig csak a szellemedet véltem látni ott, azokon az angyalszárnyakon, melyeket időnap előtt boszorkányossá tett nemismerőd.
Azt mondod, nem tudod, mi az, hogy felvettem mobilon. Hát igen, mégiscsak ott az a száz év. De az is lehet, hogy itt vagy közöttünk, csak más alakban: hisz te mindig hittél a lélekvándorlásban.
Bizonyára „mobilozol”, „mélezel” és „netezel” — mindig is modern voltál.
Bízva abba, hogy a mi világunkban is kiismered magad, búcsúzom:
szerető barátnőd, ki verseidből a te világodat fejti fel (vagy legalábbis ezt szeretné).
