Simon Adri
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Simon Adri
A drónkövetelő
Eddig biciklivel jártam;
most már inkább drónt szeretnék.
A biciklim volt kedvenc tárgyam —
hogy az lehessen, egyszer megkért:
hadd legyen az alkatrészem,
hadd legyen új végtagom,
testemmé váljon egészen,
és itt a legjobb alkalom.
Együtt jártunk, együtt éltünk,
miénk volt minden pillanat,
néha fáztunk, néha féltünk
a sötétedő ég alatt;
suhant velem izgatottan,
két végtaggal gazdagabb
lettem, mígnem eljutottam
bárhová húsz perc alatt.
De egyszer arra ébredtem, hogy
jó biciklim nem repül,
erőm, akaratom elfogy,
nem élhetek emberül;
az emberállat arra termett:
az ég derekán szárnyaljon.
Várjanak rá tágas termek,
repítse fel szárnyas drón.
Így hát felszálltam a netre
keresni ott egy drónbikát,
akivel majd szállunk egyre
a sűrűsödő éjen át,
nem élhetem földhöz láncolt
gyalogként az életem,
kin egész kerékhad áttáncolt,
legyen végre egy jó hetem:
befizetek most egy drónra.
Biciklivel jártam eddig.
Az élet szép, máskor meg ronda.
Egyben tartják égi felnik.