A műlovarnő bejegyzése tehát a Legvidámabb Barka szocióbirgád naplójába

Szeptember huszonkilencedikét pennáljunk, kettőezerötben. Beat (tov. fedőnevén: Be@) tagbajtárs megbízásából naplóbejegyzésre jelentkezem.

Pennálló helyzetben ímélkomm. folyamán kérdjem fel Vati (tov. fedőnevén: Vamitiők) tagbajtársnak az ominózust: „fóliázott fellépőteret intéztek?”
A második Rákóczi Ferenc (tov. fedőnevén Szeköndráfe) Megyei Könyvtárban mutassuk be a Húszimádóknak című Espéen-könyvet, legyen a felkérdés e nevezetes alkalomból. Én, Be@ tagbajtárs megbízásából az ünnepi performanszom mián kérdjemősködjem Vamitiőknél imígyen, előrelátó opcióban, óvandó a szélintett intézmény előadótermét, mert folyós művészetelőadással készülök. Folyni fog tehát Szeköndráféban nemcsak az én, Be@ tagbajtárs megbízottja szájából, hanem rólatok is a víz, ha ezt ti, burkában született kihalasztottak, szümtükkel, fültükkel láthalljátok.
Nade. Basszus! Fóliázott fellépőteret nem intéznek.

Ezúton tisztelettel megcselekszem tehát hazai, szerintem követendő javaslataimat, hogyan tudnánk ezt a mulasztást a Legvidámabb Barka szocióbirgád könyvelésébe illő szavakkal legérzékletesebben legérzékeltetni, lévén a szemlélekesség igencsak szükségeltetés a sokatjólmondáshoz. A fellépőtér ugyan nem lett fóliázva, de a lélek ünnepi fóliába öltözött. Á, nem túl karbajtársi. T. tagbajtársak, amint látják, a lélek fellépőterei ünnepi fóliába költöztek. Na ez mán tán azabb. Szebb vagy, mint a Bo Derek, de nincsenek más módszerek, fóliázni kell a teret. (A birgádpénzből lesz rá keret.) Ez lesz jó, ez lesz jó, kombinálva az előzőekkel, Vamitiőket majd jól széteredményezi a sárga irigységfene, á, de nem olyan ő, a közönség meg ő boldogságban úszik tehát mégis.

T. tagbajtársak, mint annak bizonyára alakos ismeretében állnak tehát, máma felgratuláljuk jubilálósan a Fegyveres Erők Napját. Szeptember huszonkilencedikéken mi hagyománytisztelő módon nem dolgozunk, serényen többhelyütt tehát pákozdi hősemlékmű-koszorúzunk és ünnepi állománygyűlünk, tanításmentes nap lévén ki-ki kötelező szabadsággal választódottan meghatódva elmegyen aztán a volt elemijébe, ottan magával ragadó józansággal képletvisel bennünket, felülbűvölően öregbítvén becses hírnevünket, tetterősen közreműködik megrendítően szépjól szervezett akadályversenyen vagy túrázáson, megszállottan számháborúzik vagy dinamikusan labdajátékozik, továbbá végízesíti a közös, felséges főzdeményt, ami rendszerint paprikás krumpli vagy krumplis paprika, ki-ki hogyan arányít a hozzávalós elegyményből. Magas rendfokozatú és/vagy bélosztású harcosoknak serpenyős rostéjesként tálalják. Továbbra is kizárólag a végízesítők szívjoga, akár tevőlegesen vesznek eredményrészt a főzdemény elkészítésében, akár nem, hogy annak készülte során, azt az utolsó percben bármivel, bárhogyan fülszerezzék. Rostéj, rostéj, susmogják birgádnapló-lapok.
Mint tudjuk, én, Be@ tagbajtárs megbízottja, állományunk csehszlovák radír- és jugoszláv vetkőzőtoll-gyűjteményének hős megalapozója, ebben is szélharcálláspontos vagyok: többszörös nemzeti és nemzetközi végízesítő vitézlőbajnokként érdemeltem már ki, hogy egyes eredménykijebbhirdetések során fültanúja legyek, hogy Be@ tagbajtársat Barkának vagy Berkenyének szólítsák. Birkát és borkövet még nem mert susmogni senki. Olyankor ő szerényen tehát nem mozdul, vagy ha már kínos nagyon, hogy többszöri üvöltözésre sem mozdul senki semmilyen sorból, mert nincs olyan nevű tagbajtárs, akkor fennhangon kiüvölti saját szájából a saját helyes nevét, hozzátéve jóval visszafogottabban, hogy engedelmével, majd meg sem várva a helyes életnéven szólítást, nehogy zavarba hozza a hibázót, azon mellegében kivágtat tehát a díjért. Ami jobbadán csehszlovák radír vagy jugoszláv vetkőzőtoll.

Soron következő performanszomra, melyet szintén a Szeköndráféban művészetadok elő, fóliázott fellépőtérrel, radírokkal és tollakkal küszöbállok. Vízesés nem lesz. A sártevés megelőzése céljából, óvandó a környezetet, immáron tehát nem bízom másra az előkészületeket, vagyis azok hiányosságainak előállítását. Fóliázott fellépőterek hiányában ugyanis, történjen az akármilyen tanításmentes napon, nem állítok elő környezettomboló művészetet. Csakis a hagyománytisztelős bőrkéset. Nem bőr plusz kés, engedelmével; bőr plusz ke, és olyanos, bőrkés. Ímélkomm. folyamán kérdjem majd fel tehát: minden jó, ha ló a cége? Csak tudnám, hogy a lóbőrkéket, melyekkel rendszerint meghajigálom a közönséget, azúttal ki szedi majd össze. És azútán (jaj, de: sic!) ki jegyez majd róla e naplóba, ha olyan lesz a kezem, moshatatlan bőrkés. És bőrkéses, bőr plusz késes, engedelmével.

Be@, Vamitiők, tehát hajrá a Szeköndráféban!