Nagypál István

SPN könyvek ajánló

Nagypál István
Utószó
beszélgető lapok
(részletek)
79
bárcsak ne biztatnál, miért te–
szed ezeket a lépéseket, miért
hagyod, hogy higgyek benned,
minden szavadra emlékszem,
te pedig minden szavamból
megértesz, még ha nem nézek
rád, tudod, hogy bajom van,
elég a szemembe nézned,
és nyugszom, megnyugszom,
kérlek tegyél valamit, úgy
érzem egyre közelebb kerülök
hozzád, de ugyanannyira
távol is kerülök tőled
80
hiányozni fogsz, ezt akartam
mondani tegnap este is
neked, augusztus meleg
hónap lesz, két métert is
alig bírok ki, ha mellettem
állsz, mellém állsz, sírva
mondanám, hogy maradj
még, maradj még egy
kicsit, és aztán mennék
veled, elmennék veled
81
szeretném, ha szeretnél, nem kell
mondani, ugye tudod, érzem,
érzem azt, hogy kedvelsz, szeretsz,
de mégis, kicsit vágyom, hogy
megölelj, adj egy csókot, komolyan
nem kérnék többet, nem
szeretnélek kisajátítani, csak
egy kicsit szeress, legyek egy
zsákutca a városodban, legyek
egy vándorcirkuszos, akivel csak
néha, talán soha többször nem
találkozol majd, csak ha úgy
akarja valami, de legyen egy
jó emléked rólam, ha elmész
82
mint más a bazmegot,
én úgy mondom mindig
a te neved szinte fel se
tűnik már ha kimondom
szófordulat lettél vagy
talán eposzi jelző ha
valami jóról beszélek
83
nyögni sóhajtozni kezdek
lábujjhegyre állnék ha
menne a balett nem tudok
a levegőben lenni csak
akkor amikor becsukom
a szemem és egy csehó
közepén állok férfiak közt
84
minden pével kezdődik
bárcsak ne tudnék írni
ne figyelné senki amit
neked írok mert jó ideje
neked írok és ostobán
azt hiszem érnek valamit
ezek a sorok neked másnak
85
korábban igen
86
hőség riadó
87
nincs út és nincs érv
helyes mondat ami
miatt írni szeretnék
88
kényszer fáj írni
dilettantizmus
89
te lettél te lettél
az autizmusom
90
izmusok jutnak eszembe
freud–, szad–, mazo– no
meg szarkazmus ez fos
91
kegyelem, mondom
kegyetlen, az vagy
kegy, veszett kutya
nem a lábam elé rád
nézek és figyellek
92
kőszikla az, mi tetszik,
kőtáblára írt neveddel
járkálok szívemben
93
kezedre figyelek
de nem csak arra,
felnézek rád, ha
öltözöl, elnézek,
kézfejedet,
alkarodat,
bicepszedet,
aztán elfejeltem
azt hogy mit
mondtál, rád
nézek és
eljátszom veled,
hogy képzeletben
megfogod
a kezem, meg- és
átölelsz,
bárcsak egyszer
beléd feledkeznék,
hogy karjaidba
essem, mint
egy buta nő,
nézni fel
a karjaidból,
ahogy
mosolyogsz rám,
hiú
ábránd
minden,
felnézek rád,
de te
94
jó lenne ha fújna a szél a hajam
libbenne meg kócossá tenne
miközben néznélek téged és talán
elhinnéd hogy egy nő van előtted
kezemben egy lufit tartok és te
csak néznéd ahogy fogom aztán
nyalókát adnék a szádba rágd
amíg lehet savanyúcukor ízű
epeszínű a szám fehéredik egyre
jó lenne valami alma- vagy
tablettás bor hajléktalanná
tenne hogy a folyó mellett a
te hidad alatt fekhessek el
részegen a csillagokat nézném
és rád gondolnék én is buta
bár tudnám te mivé lennél
95
üres gyufásdobozt árulnék
lyukas kesztyűvel adom
oda hitetlen embereknek
aztán véletlen kezedbe
kerül egy neked van hited
mondom magamban és
tudván mindezt elfordulva
köhögök és úgy mondok
neked köszönetet te
pedig arcomat magad
felé fordítod hogy lássad
a kék szememet el-
fordítanám de nem
merem hisz fogod két
kezeddel nem szorítasz
finom és könnyű talán
el sem hiszem hogy meg-
fogsz elképzelem mint
ahogy azt is hogy fogod
a kezem úgy sétálunk
játszunk kisfiúsat szólnék
neked hogy nézzünk fel
hülyeségeket mondanék
hogy nevess rajtam
örülj és velem együtt