Aranyi László
(1957) Keszthelyen született. Több irodalmi lap közölte verseit: Életünk, Tiszatáj, Új Forrás, Élet és Irodalom, Árgus, Pannon Tükör, Kapu, Új Symposion, Kalligram. Néhány esztendőn át az akkor még párizsi Magyar Műhely szerzője is volt. Önálló könyvei: (szellem)válaszok (versek, 1990), A Nap- és Holderők egyensúlya (versek, 2011), Kiterített Rókabőr (Egy Kívülálló feljegyzései, 2017). Régi tagja a Magyar Írószövetségnek. Gyermekkorától elmélyülten foglalkozik okkultizmussal, mágiával. Spiritiszta médium. Jelenleg Budapesten él.SPN könyvek ajánló
Aranyi László
Pogány ima
(II. változat)
Szívd a vérem, szúnyog! Gnómjaink
tört igája, Szilfeket lélegző.
az óceán folyékony szellemein, s
a hőlényeken uralkodó Trónok,
tépjetek szét! Mert a Halál az élők táplálékává lényegült.
Felfújódott fejű lopótök,
nehéz mankó; a négy égtáj felé szóródott
testrészeiket hasztalan kereső
gázmaszkos lovagjai értelmetlen háborúknak,
torz lelkük maradványait most végképp
kifacsarja belőlük a Föld.
Csak a mágikus tisztulásból éledő, átszellemült,
önfeledt derű állandósul.
Kehelyként szétnyílt markomból
szállj el jóllakott szúnyog,
repülj!
