Oláh András
1959-ben született Hajdúnánáson, jelenleg Mátészalkán él. 1982-ben a BGYTF magyar-történelem, 1988-ban a KLTE történelem szakán diplomázott. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Kölcsey Társaságnak. Versei megjelentek többek között a Műhely, az Új Forrás, a Bárka, a Hitel, a Vigília, a Magyar Napló, a Kortárs, a POLÍSZ, a Partium, a Somogy, az Árgus, a Jel, a Tekintet, a Mozgó Világ, a Dunatükör, a Palócföld, az Együtt, a Látó, az Irodalmi Jelen és a Várad hasábjain. Legutóbbi kötetei: Szilánkok (Kráter, Pomáz, 2000), Egy filmszalag vége (Felsőmagyarország, Miskolc, 2002), Fagyöngy és jégcsapok (Kráter, 2005), Átokverte (Magyar Napló, Budapest, 2006), Gyalogáldozat (Kráter, 2007).
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Oláh András
Oroszlánnász az Andrássy úton*
Ady önemésztő diskurzusa az Operaház előtti Léda-szfinxszel egy borgőzös éjszakán
máris új rablói születtek a nyárnak
kocsmaasztalos szelfikkel aláznak
vigyorgunk bambán szétesett arccal
túlüvölt mindent egy tébolyult hangfal
cihelődni kezdek s átszököm az őszbe
kikezdte a májam a sok olcsó lőre
botorkálok bénán s félve nézek hátra
az Operaháznál vár rám Kleopátra
alakja pompás — könnyűvérű nőcske —
ölelésem mégis a szerelem csődje
kőből van a drágám és kő a szíve is
bár mosolya pajzán kihívó és szexis
telt idomú nőstény — a nyergébe vágyom —
szívesen fetrengnék ma véle az ágyon
sikolt a zene: már egymásnak fájunk
— tudjuk hogy ez lesz az utolsó nászunk
*Ady önemésztő diskurzusa az Operaház előtti Léda-szfinxszel egy borgőzös éjszakán