most hogy ezt kimondtam annyi minden jöhetne még írhatnánk újrapapírra újraverset és révülten néznénk közben egy arcot mely kezdetben tünékeny majd egyre inkább jelen van egyre rajzosabb néznénk és belevesznénk ebbe a mérhetetlenül szépséges arcba és tudnánk most születünk petőcz lábcin petőcz lábcin oravecz oravecz petőcz kassák petőcz kassák vasstibi oravecz vasstibi vasstibi cuccok cuccok utcai cuccok petőcz lábcin utcai harcok woodstock woodstock extrém woodstock szikét szakít woodstocki cuccok minden rendszernek megvan a saját jelképrendszere már ahogy a hatalom azt elképzeli milyennek is kell lennie mindennek és mindenkinek a kocka a négyzet határozott és kemény vonalak enyhülés esetén még a kör ha puha felpuhult akkor esetleg kör a kockán vagy fordítva esetleg egymásban ez nem jó a kockában benne lehet a kör fordítva viszont kilóg diktatúra diktaturha vannak helyzetek amikor a puszta jelenlét zavaró lehet ácsorgunk dumálunk idétlenkedünk négyen az utcán a kossuth mozi előtt két egyenruhás rendőr sétálva jő oszolni mondja az egyik miért kérdezi valaki közülünk a maga kamaszos remegő hangján rendőr kettő az társaság három az csoport négy már tömeg nincs ellenérv szétválunk hogy mikor eltűnnek újra összejöjjünk ők visszanéznek mi meg állunk mintha mi sem történt volna ez már nem csupán jelenlét hanem lélekjelenlét békén hagynak elmennek aztán mi is ki-ki a maga útjára forgatom a jelenlét 13-as számát benne versek betűk jó néhány név ma is pontosabban ma már sokak által ismert ebben a lapszámban közölte petőcz andrás a kelet alkotócsoport néhány tagjának verseit és ebben a lapszámban jelenti be hogy nem szerkeszti tovább a lapot de kívánja hogy a lap valóban folyóirattá váljon nemes gesztus a mi vidéken élő vagyis szűk terű közlésünk és a búcsú is törzsasztalunktól úgy tűnt a világ csak végtelen sörhab-óceán s a pincérek amolyan ragadozóhalak fejünk fölött szidolozott szamovárok röpködtek és néhány emlékezetes nő is feketék blondik a legkülönbözőbb fajta elzúgtak fölöttünk félmagasan csiklórepülésben ügyet sem vetettek világmegváltó nyomorunkra hát igen: átéltünk egysmást így van ez mindenkivel elveszítettük szüzességünket ártatlan mosolyunkat pénzünket és annyi mást is töredelmesen bevalljuk pontosan ez történt a mi esetünkben is mikor micimackó sétálni megy gyakorta megesik sétálgat kicsit csak úgy lart pour lart a boldog emberek kedvesen mosolyognak persze ez nem mindig olyan egyértelmű ugyanis előfordul a nem éppen boldog emberek bazsalyognak ra re s a megelégedettségtől majd kicsattanó andalgók loholók csúszómászók mogorván tekingetnek mindenfelé volt a bölcsészkaron egy nagyon népszerű büfé ott árusították a lapot egy alkalommal amikor ott ültem megszólított egy idősebb ősz hajú férfi megkérdezte hogy én vagyok-e petőcz andrás igen mondom én vagyok hát maga mindent többször mond hát többször mond mindent maga hát többször hát maga hát mond mindent különben is ha még egyszer meglátom rácsapok a kezére mondom mondom emlékezz mondom másokra mondom mondom mondom máshogyan mondom mondom másokban mondom máshogy felhív valamelyik nap hosszú idő után érkezik vissza elfelejtettem honnan anyukámat ismeri mondja érdeklődik hogy kiállítás és hogy festeni kezdett a kempingbicikli ügyes szerkezet uniszex és kortalan mire jó ez petőcznek nem azért hogy utánozzon hanem azért hogy a fontos mellett fontosat mondjon a temetéseik ahogy összegyűlnek és figyelnek kétségtelenül néznek itt a látás azért nem olyan fontos ki van és ki nincs itt ott ez persze minden temetésen így van de azért azok a szövegek ahogy profilírozni tudják magukat emlékbeszédeikkel a tetemek fölött még azt hinné az ember szeretik egymást de a szövegek emelt csiszoltsága a mondatok hasadékaiba bekomponált mélység szakadékai melyek feketeségét úgy mutatják föl a világnak ahogy a pávák szétterpesztik a faroktollaikat arra utalnak hogy lehet hogy szeretnek lehet hogy maguk is nagyon félnek a haláltól lehet hogy ők is ugyanolyan érző esendő emberek mint bárki más de a szövegezésnek ebből a sötét csillogásából mindenki másnál lukratívabb üzletet tudnak csinálni ezek az írói barátságok! politikusok nem számítanak ennyire pontosan hatvanévesen talán érthető mit jelentett ötvennek lenni de az egy következő abszurd stáció mikéntha ottan lélegzetvisszafojtva mocorgás dallam valami halhatatlan szétnyíló ajkak lásd lásd leírhatatlan jó egy kicsit fegyvertelenül üldögélni azzal kezdtem (majd dokumentálni is igyekeztem) hogy petőcz andrást már nem kell felfedezni anélkül hogy bármi életjelt adna magáról vagy a külvilág bármilyen közeledését fogadná lakásába zárkózik a lemez az átkötések színesítésére-andalítására zongorafutamokat iktat be rejtőzködni kell hazudni szerepet játszani hallgatni és nem nézni senki szemébe s tilos megbízni az emberekben ha túl akarod élni óhatatlanul szinte akként gyaníthatóan már

*kétezertizenkilenc ha jól látom tíz éve indul útjára a spanyolnátha könyvek sorozat és alapításának évében jelenik meg a jelenlét50 petőcz andrás ötvenedik születésnapjára című kötet ez lapozódik fel és bootcsinálta módon újra- és újraindítva innen-onnan olvasás kerekedik sorrendben filip tamás oravecz péter furman imre turczi istván bujdosó alpár bíró józsef petőcz andrás orbán ottó lackfi jános galántai györgy székelyhidi zsolt vass tibor lengyel balázs ungváry rudolf onagy zoltán rapai ágnes berka attila somlyó györgy vilcsek béla tarján tamás kertész ákos zsávolya zoltán szavai hogy aztán alaktalanul idézve őket találomra ez a történet alakuljon