Zdzislaw Tohl szobrászművész, a lengyelországi Gorlicei Kortárs Galéria és Skanzen Múzeum igazgatója levélben keresett meg, hogy 2015 szeptemberében önálló kiállításon mutatkozzak be városukban. A 2014 őszén keltezett leveléből kiderül az is, hogy az én tárlatomat szintén a Zdzislaw Tohl igazgatása alá tartozó, Szymbark reneszánsz kastély kortárs művészeti galériájában valósítanánk meg. A mellékelt dokumentumok és fotók után rendkívül izgalmasnak és különlegesnek ítéltem meg a helyszínt. Az említett lehetőség szerint egy alig ismert várost és kastélyát kereshetem fel, melyben a gazdag múlt és a sokrétű tartalmas valóság keveredik össze igazi lengyel jelenséggé. Úgy döntöttem, hogy a lengyelországi tárlat megnyitójáig minden nap készítek egy képet, vagyis egy „vizuális naplót” vezetek, melyben csak képzőművészeti alkotások szerepelnek.

A munkát már 2014. szeptember 20-án elkezdtem, eddig 184 kép készült el, hátra van még 171 alkotás. Összesen 355 db munkát számolhatok majd 2015. szeptember 4-ig, a Napló, mindennapi képekkel… című tárlat kezdetéig. Az alkotások egyforma, A/4-es papírlapon, vegyes technikával készülnek és valamennyi 297×210cm-es, fekete keretben lesz installálva. Az egy év alatt összeállt képes napló — remélem — egyszerre mutat majd be engem, az embert és a művészt is. A képsorozat összegzi a minden irányból hozzám eljutó információkat és az azokra megfogalmazott vizuális reagálásaimat is rögzíti. Hétköznapi életem szertartásszerűen meg-megáll ezekre az esti — ünnepi — pillanatokra, és csak az utazás képi előkészítésére, megörökítésére figyel és bízik annak tisztességes „dokumentálásában”.

A képsorozat a szabad alkotásról, a képzelet improvizatív határtalanságáról, aznapi lelkiállapotom bemutatásáról szól, mellyel méltó módon szeretnék bemutatkozni e művészeti magasságairól is híres országban. A téma nap mint nap változik, álmok és vágyak keverednek elért és elérhetetlen célokkal. Nem a teljesség bemutatása a cél, hanem az oda vezető út dokumentálása, a részletek függetlenségének hangsúlyozása határozza meg a koncepciót. Egy magyar, egy európai ember gondolatai kerülnek papírra, melyben személyes történetként rajzolódik ki a környezetében lezajló időszak. A kiállítás nyitottan és tapasztalatszerzés céljából is várja a másik nemzet szakmai és hétköznapi látogatóitól az elfogadás, vagy elutasítás lehetőségét is.

Terveim szerint az eddig elkészült lapokból 2015 áprilisában a Miskolci Galériában is kiállítást rendezek Gondolatok a nagy utazás előtt — Szymbark címmel. Az ekkor kiállított lapok először mutatkoznak be térben, először kerülnek rendezett formában közönség elé. Az út jelképes felénél látható kiállítási anyag tapasztalataiból tudom felépíteni a folytatás milyenségét is. Dönthetek arról, hogy szükségszerű-e az esetleges tematizálás, vagy maradok az eredeti elképzelésemnél és folytatom a munkák bemutatását, születésük sorrendjében. Most bizonyosodik majd be, hogy az egymás után, naponta készült lapok, a sorozat befejezetlensége nélkül is megmutatják-e helyüket és hogy az általam gondolt — időkorlátok közé tervezett — teljesség hiánya mennyiben befolyásolja bemutathatóságukat.

A koncepció folytatásához támpontot nyújthat a miskolci tárlat fogadtatása is, azonban a teljes megismeréshez csak a végleges bemutató adhat választ. Lengyelországban bizonyosodik be az is, hogy egy más kultúrkörben élő ember tudja-e értékelni a képhalmaz nyújtotta, „jó értelemben vett” információáradatot, vagy csak szemezget, válogat az anyagban. Minden lehetséges, ez benne a szép, a mindenség értelmezése végtelenségben, ugyanolyan kiváltsága az alkotónak és mindkét nemzetnek is.

Miskolc, 2015. március 23.