Falcsik Mari
1956-ban született Budapesten. Az ELTE bölcsészkarán diplomázott. 2000 óta publikál jelentős irodalmi lapokban (Élet és Irodalom, Holmi, Árgus, Látó, Bárka, Parnasszus, Jelenkor, Kritika, CET, Litera, Spanyolnátha, Hajónapló, Debreceni Disputa, Szépirodalmi Figyelő), antológiákban (többek között a Szép versekben, a HogyÖtben). Versei olaszul, hollandul és angolul is megjelentek. Két kötete anyagából Ráckevei Anna önálló előadóestet állított össze, amely 2007-től szerepel színpadon. Műhelybeszélgetéseket és performanszokat szervez, amelyeket 2007 óta Láposi Farkas gitárművésszel együtt szerkesztett és adott elő, művészpartnere 2010. február végén bekövetkezett tragikus haláláig. Kötetei: Sanzon nehéz iddőkben (Magvető Kiadó, Budapest, 2004), Változatok a szabadságra (Magvető, Budapest, 2006), A sorsvadász (Jelenkor Kiadó, 2010) Honlapja: http://falcsikmari.honlapepito.hu
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Falcsik Mari
Egy magyar történet
kezdetben volt a tiszta gyász
Haza csak egy volt — elveszett
magukra zárva sír-szobát
zokogtak hűlő teste felett
mind aki nem ölte meg magát:
halomra dőlt oltárival
vagy három dekádnyit így vigyáz
ott ragadva a Nagy Magyar
Aranytól Vajdán át Erkelig
míg az élő nedv elfolyik
s marad a póz a puszta váz
de jött a friss század éles szele:
kicsapva rázárt ablakot
fátyolt felkapva csontokat
söpörve nyitja a gyász-lakot
s temeti mind a Nagy Holtakat
a Modernség — és az a sok
hazátlan bitang ki jött vele
Bartókok Adyk Kernstokok
az ős pirossal mosva át
a kamra megfakult falát
felmerül tisztán a forrás neve
