Szeles Judit
1969-ben született Csengerben. Költő, író, tanár. A nyíregyházi tanárképzőn és a debreceni egyetemen szerezte diplomáit. A debreceni Egyetemi Életnél és a Sárvári Diákköltők és Diákírók Találkozóján kezdte pályáját. Alkotásai magyar és külföldi lapokban, antológiákban jelentek meg, valamint a Magyar Rádióban hangzottak el. 2003 óta a svédországi Strömstadban él. Csoportos kiállításokon vett részt Strömstadban, Oslóban és Göteborgban. Verseskötetei: Ilyen svéd, 2015, FISZ Kiadó; Szextáns, 2018, Magvető - JAK-füzetek.Honlapja: www.panno.se
Fotó: Martin Larsson
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Szeles Judit
Bánk bánja (zongorakísérettel)
Becsületünket most e perc dönti el
a nemzet szó becsületét dönti el a perc
a szó eredete a középkorra tekint vissza
a nemzet kifejezéssel az egy uralkodó alá tartozó
földbirtokkal rendelkező
fegyvertartásra jogosult
kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek
összességét jelentette
Egressy Béni Katona József Bánk bánját dolgozta át Erkelnek
Egressy Béni eredeti neve Galambos Benjámin volt
Erkel Ferenc zeneszerző, karmester
zongoraművész és sakknagymester volt
Egressy és Erkel kisakkozták a nemzet operáját
Erkelnek nem volt könnyű a dolga
hogy megtalálja a szerzőt a librettohoz
a korabeli vezető értelmiségiek
szinte kivétel nélkül
irodalmárok, írók, költők voltak
akiknek jelentős része különösen az operát
felesleges fényűzésnek tartotta
a reformkor nagyjai
egyfajta komolytalanságot és olcsó szórakozást
láttak a zenés színházban
a nemzet szó becsületét dönti el a perc
a szó eredete a középkorra tekint vissza
a nemzet kifejezéssel az egy uralkodó alá tartozó
földbirtokkal rendelkező
fegyvertartásra jogosult
kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek
összességét jelentette
a huszonegyedik századi egyesülő Európában a radikális
jobboldal ugyan „nemzetek Európájáról” beszél
de a nemzet szó azonban itt is, mint minden hivatalos szóhasználatban
– például a személyes iratokban, útlevelekben – 'ország' jelentésben szerepel
vagyis a nemzet politikai nemzetet jelent, az országlakosok közösségét
míg az egykori "kultúrnemzet" neve: etnikum
Szuhafői Bartók Béla az Osztrák Monarchiában született
és az Amerikai Egyesült Államokban halt meg
Bartók nem volt sakknagymester
talán ezért sem szerette Erkel Bánk bánját
”Erkel [...] olaszos zeneszámok közé belétűzdelt
egy-két cigányos hallgatót vagy csárdást
Ilyen heterogén elemek összekeveréséből
nem magyar stílus, hanem stílustalanság [...] származik"
mely „a mi számunkra sem jelent igazi nemzeti művészetet"
a kommunista és a szellemtörténeti definícióban
egyaránt problematikus a közös lelki alkat
illetve a néplélek mibenléte
erősen megkérdőjelezhető például egy normandiai paraszt
és egy párizsi belvárosi boltos vagy értelmiségi
egy új-mexikói latino farmer és egy New York-i bróker
lelki alkatának közössége
ahogy az is, hogy közös néplélek fennhatósága alatt állnának
noha nyilvánvalóan és elismerten a francia, illetve az amerikai nemzet tagjai
de egy marosvásárhelyi unitárius, szabolcsi református
kunsági katolikus, győri, eszéki vagy budapesti magyar
lelki alkatában (néplelkében) is jelentős különbségek fedezhetők fel
a magyarok saját magukat mindenütt a magyar névvel jelölik
a 10. századi Magyarország lakóinak és a 20. századi „magyaroknak”
és „székelyeknek” genetikai összetétele
lényegesen eltér egymástól
még nem lehet konklúziókat levonni, a közbülső századokban
élt népességet is elemezni kell, továbbá
egész Kelet-Európa genetikai történetét is
a 10—11. századi magyarság kialakulásának megértése érdekében
a Bánk Bánból 1914-ben némafilm készült Kertész Mihály rendezésében
a némafilm hang nélküli filmművészeti alkotás
a szereplők hangos jeleneteket játszanak el
annak tudatában azonban, hogy a film majd némán kerül a nézők elé
a dialógusok a jelenetet követően feliratként olvashatók
a némafilmek bemutatása általában zongorakísérettel történt
a nemzet hang nélküli művészeti alkotás
a nemzet bemutatása általában zongorakísérettel történik
