Dicső Zsolt
1956-ban született Szekszárdon, s ott él azóta is. 1974-től 1980-ig a Kísérleti Színpad zenekarának, majd a Mosolygó Kaptafa Hangászkarnak zenésze és dalszövegírója. Írásait 1974-től közlik napilapok, folyóiratok, antológiák. Öt kötete jelent meg: A rózsaszínű lórúgás 1992-ben, A dolgok mindig másokkal történnek 1995-ben, DéBéla késni indul 2000-ben, egyszerűmedve és a fűzetlen cipő 2006-ban, Dönci szerint a világ nincs kész 2010-ben. 1997-től alapító szerkesztője A Pad irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1986-tól vizuális költészeti munkákkal, mail artokkal szerepel kiállításokon. A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Dicső Zsolt
tíz nem volt szép álom
6.
nem volt szép álom.
utaztam a buszon,
hatos helyijárat.
nem ezen akartam.
itt buszoztak ők is,
apám s anyám. ültek,
mint szoktak ott,
kívül apám. és ahogy
szokta, csak beszélt apám
és ahogy szokta, hallgatta
anyám. mintha valóság
volt volna megint,
végiggondoltam, mi
jutott nekik? bérházból
bérházba, panelbilincs,
boltban a válasz, hogy
momentán, nincs. kettőszáz
négyszögöl hétvégi föld,
amit a húgom majd meg-
örökölt. nekem jutott az
a panellakás, amiben
laktak, az abban lakás.
jutott még nekik egy
forradalom, előtte háború,
utána sok egyforma nap
és sok egyforma év és
kívül maradni nem volt
esély. apámnak jutott
majdnem hetven év, anyám
nyolc év múlva mondta,
elég. azóta utazok
itt a buszon, hogy merre
és meddig, még nem tudom.
álmodhatnék nekik szebb
álmokat, de nem tudok
már mást, csak buszokat.
nem tudok álmodni,
csak buszokat!
