Emlékek világa
Müller József: Onnan ide, Szeged, 2014
A Szeged Megyei Jogú Város által kitüntetett nyugdíjas angol-német szakos tanár? Müller József követte a kortárs írók: Esterházy Péter, Gion Nándor, Ottlik Géza, Spíró György és mások példáját — az életútjának állomásait, emlékeit szépirodalmi formában teszi közzé. Szeretném felkelteni a figyelmet az alábbi pillanatképekkel.
Összekacsintás: ez tulajdonképpen bevezetés, előszó, prológus — felkészíti az olvasókat, hogy fogadják el az értelmiségi első generációs tanár emlékezési sajátosságait.
I. Büntetve is szerető falum: Márok: az 1946-ban született szerző szegény gyermekkora és alsó tagozatos általános iskolájának világa jelenik meg ebben a fejezetben. Sváb származása ellenére Kölcsey tanácsát követi.
II. Faluból a belvárosba — Belvárosi Általános Iskola: első tagozatos éveit Mohácson töltötte. Nemcsak a kisebbségi lét hátrányait élte meg, hanem megtanulta, hogy miben különbözik a város a falutól. Sikeres tanulmányai különösen történelemből voltak példaszerűek — ez már a nemzeti identitás létrejöttét is jelentette. A Duna menti város sok szegedi emléket is idézhet…
III. Fiatalkorom hajnala — Kisfaludy Gimnázium: a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium olyan különleges középiskola, amely megalapozta a későbbi jeles értelmiségi létét. Itt kezdett a német mellett angolul is tanulni. Kamasz világának történetei kiválthatják az olvasók élményeit. Ehhez kapcsolódik a következő fejezet is:
IV. A szerelem elmaradt csókjai.
V. A néphadsereg embert farag belőlünk: az előfelvételis egyetemista Mezőtúron töltötte katonáskodása hónapjait. Aki a múlt évezredben előfelvételis volt, az fölidézheti a leendő értelmiségi terhelésének élményeit: másokkal is hasonló történhetett.
VI. Az egyetem: a szeged JATE BTK öt évének nagy élményei közé tartozik kapcsolata példaadó tanáraival: Halász Előd (német), Hankiss Elemér (angol). Az egyetemista hozzám hasonlóan viszonyult a tanuláshoz: valahányszor rájött arra, hogy mit nem tud, akkor minden más programot, eseményt elhagyott, hogy tanulhasson.
VII. A pedagógia önkéntes satujában — Radnóti Miklós Gimnázium: nemcsak a tanítás kezdeti élményeit idézi, hanem fontosnak tartja, hogy tanfelügyelővé is kinevezték. Az elmondott történetek nemcsak a tanítványai emlékét erősíthetik, hanem minden lehető kezdő pedagógusnak is kötelező olvasmánya lehet. Csak az a gond, hogy kihagyta, hogy óraadó volt a Tömörkény Gimnázium angol tagozatán is (tanította a feleségemet), meg dolgozott az egyetemen is. Ám mindezek ellenére megalapozta az új iskola alapítását!
VIII. Új iskola szerveződik — Deák Ferenc Gimnázium: a kéttannyelvű iskola vetélytársává lett a szegedi középiskolának. Nem csupán a rendszerváltás nyomai fedezhetők fel ebben a fejezetben, hanem mindaz, hogy mi mindent elkövetett a tanár (egy ideig igazgatóhelyettes), hogy a múlt emberi értékeit is közvetítse a diákjainak. Nemcsak a tanításával, hanem nevelési módszereivel!
IX. Gyökerek: család és nemzetségtörténet elemi jelennek meg ebben a fejezetben — Madách Imrét követte Müller, hiszen a Prága II. szín a felvilágosodásnak felel meg, de a francia forradalom után következett. Ezt a fejezetet lehetne az első előtt elolvasni.
X. Családi csalamádé: ez már nem a pedagógus-lét determinálta élmények idézése, hanem önvallomás az életút mellet a családi létről. Nem annyira a gyermek, mint inkább az édesapa és a nagyapa élményeit szervezte történethalmazzá.
XI. Csendes búcsú és Epilógus: az életút zárlata. Ezzel záródik az alkotó munkája, ám szó sincs arról, hogy az életútja! A több tankönyvet írt szerző a befogadók kívánságára folytathatja szépírói munkásságát.
Müller József született, tehetséges elbeszélő. Minden fejezetben több kisebb történet van elrejtve: tipográfiai módon vagy iniciálé-szerű betűvel indít, vagy *-gal választ el storykat.
Ám két kérdést feltehetnénk az emlékezőnek: a) miért nem ad meg több évszámot, esetenként hónapot és napot is?; b) miért nem nevez meg több említett szereplőt? Viszont sokat segít a befogadónak a beillesztett fényképekkel. Ajánlom a jövőben a volt kollégámnak, feleségem tanárának, két gyermekem magántanítójának, hogy készítsen újabb emlékező alkotásokat!
„Kitartó olvasásod jutalma az lesz, hogy megtudhatod, mennyi önfeledt jókedv és meggondolatlan butaság tehet egy hosszú pályafutást érdekessé és talán tanulságossá is. Kísérj hát el egy letűnt, különös világba…” [Hátlap]
„A könyv kis példányszámban jelent meg, és kizárólag az általam kiválasztott embereknek (barátaimnak, legkiválóbb diákjaimnak) szól, a könyvnek nincs ára, mert csak tőlem kapható ajándékként. Nem szándékozom a könyvet más formában megjelentetni. Ez egy személyes ajándék, amely csak szűk kör számára íródott, tehát promóció sem szükséges. Például a deákos tanárok igen szűk köre jut majd a könyvhöz, olyan emberek, akik valami kapcsán közel állnak hozzám. Én csak arra kértelek, hogy arról írj, hogy számodra olvasható-e az irományom. Nekem maga a tény, hogy szántál az olvasásra idő, örvendetes és megtisztelő. Nekem ez volt a célom. Nekem ez az öröm.” [Müller József levélrészlete 2014.08.08.]