Darázs Enikő
SPN könyvek ajánló
Darázs Enikő
Decemberi emlék
December táncolt az utcán valami fagyos keringőt a széllel,
a vadóc szeretővel,
ki hatalmasra tárta szárnyainkat.
A vörös utat tört húsod rejtett sűrűjében,
s én tenyeremben éreztem, ahogy lüktet benned az élet.
Tágra zárt szemekkel, fojtott kiáltásokkal kapaszkodtál fölfelé,
Isten ölelő karjai közé,
ahol elfogy az idő s az angyalok is megpihennek.
Három szárnycsapás az éterben,
három erős rándulás a testben,
s te kezembe adtad sorsodat.
December táncolt az utcán valami fagyos keringőt a széllel,
a vadóc szeretővel,
és mi fölrepültünk az égbe.
S most nézd, milyen kedvesen cirógatja a szél április mellét,
hamvas kis keblét,
és húsod emléke még mindig könnyet csal ki belőlem.
Könnyet, azt az édeset,
melyet nyelved oly imádattal ízlelt újból és újból.
Ezt a könnyet, e mézédes gyöngyömet ízlelem most ujjamon,
minek jászola e segítőkész segítő kéz mindig otthont talál a ponton,
a rejtett kis porondon, ahol a legszebb művek születnek.
*
Múzsám te vagy, vad szél,
én tavasz, nyár, ősz, tél,
s míg a decemberi emlékből
ujjam eljárja a tüzes keringőt,
én Isten karjai közé repülök.