Bibók Bea − Tenczer Tamás
Bibók Bea

Pásztón született 1964-ben. Pszichológus, szexuálpszichológus, rendszeresen szakmai cikkeket közöl internetes portálokon. Dokumentarista fotográfiát tanult. 2008-ban a Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi fotópályázatán különdíjat, 2011-ben fotósorozat kategóriában I. díjat kapott, a MÚOSZ sajtófotó pályázatán emberábrázolás kategóriában 5. helyezett.
Tenczer Tamás

1962-ben született Budapesten. Az ELTE-n folytatott szociálpolitikai tanulmányokat, jelenleg is ezen a területen dolgozik. Szakmai publikációit az Esély, a Család, gyermek, ifjúság, illetve a Háló közölte. Társszerkesztője az Új Mandátum Kiadónál megjelent „A tettetésnek minden mesterségeiben jártasok..." című szociálpolitika-történeti szöveggyűjteménynek, a Miskolc KapuCíner című SPN-antológia szerzője.
SPN könyvek ajánló
Bibók Bea − Tenczer Tamás
Gulágerszem
Sarkkörön innen, sarkkörön túl. Jutott ide is, oda is. Amott a fagy zsibbasztott, emitt a hőség bágyasztott. Az ember nélküli természet érzelemmentes. Az ember által épített embertelen környezet tele van gyűlölettel, az őrző és őrzött viszonylatában vica és versa. Elállatiasult és elállatiasító gyűjtőhely. Internacionális állatfarm. Szerbnek, horvátnak, szlovénnek, bosnyáknak, albánnak ezt jelenthette Goli otok.
Horvát Alcatrazként is emlegetik azt a kopár szigetet, amelyet áram helyett áramlatok védenek, és a közelmúltig a világtól elzárva börtönszigetként működött. Bár már az I. világháború után kezdetét vette az ilyen irányú hasznosítás, fénykora mégis 1948-56 közé esett, mikor Tito Jugoszlávia első embereként politikai ellenfeleit próbálta itt jobb belátásra bírni. Ezt követően a konszolidálódó körülményeknek köszönhetően köztörvényesek is használták a korábbi rabok által épített létesítmény infrastruktúráját, egészen az 1988-as bezárásáig. Mind a mai napig viszonylag kevés információ tudható a sziget valódi történetéről.
A fa-, fém- és kőmegmunkáló üzemeket a rabok maguk építették, a szegényes növényzetet, mely az épületek környékén található, szintén maguk telepítették. A sziget többi része kőrengeteg. Kőbánya, őrtornyok, a ritkás bozótosban kabócahadak. A tenger felől alig látható, de a partraszálló bolyongása során sorra felbukkanó épületek nagy területen szóródnak szét. Ipari üzemek, csarnokok, kiszolgálóhelyiségek. Kibelezett épületek, melyekről többé-kevésbé állapítható meg eredeti funkciójuk, különösen, ha tábla sem jelzi korábbi rendeltetésüket.
A romok között, ha csak nyomokban is, tetten érhető valami a hely hajdan volt szelleméből. Az üres terekben, lecsupaszított falak között árnyak és fények játszanak. A szabályosság, a rácsárny még meghatározó. A nyájasításra használt teremben, hol korábban rabok és őrzőik okulhattak az agitációs propagandafilmek kockáin, most birkák riadnak a korhadó széksorok közé betűző napzuhatagban.
Bibók Bea fotói



































