Urbán Tibor
1960-ban született Léhen (Magyarország). Iskoláit Léhen, Kázsmárkon, Szikszón és Budapesten végezte, ahol reklámgrafikusi képzettséget szerzett (tanárai: Szamos Iván, Tolvaj Ernő, Tóth László). 1981-től Szikszón él családjával. Festmények, grafikák, képversek, művészkönyvek, tárgyak és installációk alkotója. 1996-tól a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum munkatársa. 2011-től tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. 2011-től kurátora és alapítója a Teátrum Pincehely Galériának és a Dranka-körnek. Alapító szerkesztője a Szemes Csavar című összművészeti periodikának. 2012-ben tagja az „Ezüst Négyszög" Nemzetközi Festészeti Triennále nemzetközi díj zsűrijének (Przemysl, Lengyelország). Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Festőművész Szakosztályának, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Szövetsége Festőművész Szakosztályának, a MIKOR csoportnak (Miskolci Kortárs Képzőművészeti Egyesület), a Múzsák Kertje Alapítvány Baráti Körének, a Künstlergilde E.V-nek (Német Képzőművészek Szövetsége), a VUdAK csoportnak (Magyarországi Német Képzőművészek Szövetsége), a MEOE-nak és a Hungária Puli Klubnak. Számos egyéni és több száz csoportos kiállításon szerepelt, Magyarországon és külföldön. Több mint negyven alkalommal díjazták munkáit, ebből több alkalommal kapott nemzetközi elismerést (válogatás): Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Grafikai-jel pályázat fődíja (Krosno, Lengyelország, 1994), „Ezüst Négyszög" Nemzetközi Festészeti Biennále első díja (Przemysl, Lengyelország, 1994), Magyar Képző- és Iparművészeti Lektorátus Nívódíja (1994), Miskolc Megyei Jogú Város művészeti alkotói ösztöndíja (2002), „Ezüst Négyszög" Nemzetközi Festészeti Triennále Grand Prix díja, a Lengyel Köztársaság Kulturális Miniszterének nagydíja (Przemyšl, Lengyelország, 2003.), Miskolci Téli Tárlat nagydíja (2003), a MAOE művészeti ösztöndíja (2004), a 20. Egri Jubileumi Országos Akvarell Biennále Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma díja (2006), Kondor Béla képzőművészeti díj (2010), Mesterlevél és Secco Falka I. emlékérem, TPG Galéria, Miskolc (2012), 4. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále fődíja (2012). Festményeiből, grafikáiból és képverseiből közölt az Új Művészet, Élet és Irodalom, Új Holnap, Parnasszus, Spanyolnátha, Magyar Műhely, Műút, Kortárs, Szemes Csavar, Pannon Tükör és az Alföld. Bereményi Géza, Cseh Károly, Ficsku Pál, Fecske Csaba, Határ Győző, Utassy József, Serfőző Simon és Vass Tibor albuma is megtalálható több mint félszáz szépirodalmi könyvborító és illusztrációs munkája között. Munkák közgyűjteményekben (válogatás): Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum; Dobó István Múzeum, Eger; Élet és Irodalom Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény; Magyar Műhely Vizuális Költészeti Gyűjtemény, Budapest. Képzőművészeti tevékenységéről olvashatunk a Kortárs Magyar Képzőművészeti Lexikonban, a Kortárs Magyar Groteszk Lexikonban, a Magyar Karikatúra Lexikonban és a Who is Who Magyarországon c. lexikonban - grafikái láthatók a Válogatás a 20. századi vizuális költészetből című kiadványban, a Díszkosz tizenkettő c. Spanyolnátha-antológiában (melyet szerkesztőként is jegyez), és az Élet és Irodalom számos antológiájában. A Spanyolnátha főmunkatársa.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Urbán Tibor
A kocka el van vetve
Kortárs miskolci összművészeti „műhelytalálkozó”: a Dranka-kör második fóruma
A Teátrum Pincehely Galéria, „az ember galériája” negyedévente, képzőművészeti fórumokon, elsősorban miskolci kötődésű alkotók számára szervez meghívásos, tematikus kiállításokat. A második fórum, A kocka el van vetve című kiállítás 2012 tavaszán tárul a közönség elé.
Alea iacta est (latinul, jelentése: a kocka el van vetve), szállóige, amelyet az ókori források szerint eredetileg Julius Caesar mondott Kr. e. 49. január 19-én, amikor seregével átlépte a Rubicon folyót. Az alea, kocka szó a rómaiak népszerű dobókocka játékára is utal, amely kipróbálta a szerencsét, és amelyben a szerencsét már nem lehetett visszafordítani, ha a kockát eldobtad, azzal sorsot vetettél.
A tematikus kiállítás alkalmából az alkotók egy-egy fakockát kaptak, melyet meg kellett „fogalmazniuk”, rá kellett építeniük, hozzá kellett tenniük valamit (tárgyat, szöveget, fotót, szobrot, stb.).
A fakocka-műtárgy az alkotói sors irányította szellemi szerencse önfeltáró oldala, apró posztamense a munkáknak, a művészi „játékoknak”. Idézheti a színház, a színjátszás fogalmát, melyben a művész szinte feltáratlanul, műhelyhangulatban, befejezetlenül szól a közönséghez, ahol az alkotások más igazságot is keresnek, nevezetten a közös tér „nagyszabású” és „visszafordíthatatlan” erejét.
Jelen lapszámunk fejléce Urbán Tibor munkájának felhasználásával készült.
