Birtalan Ferenc
(1945—2018). 1966-tól jelentek meg versei. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Első kötete, a Bérszalagkokárda (Kozmosz) 1985-ben jelent meg. 1986—87-ben SZOT-ösztöndíjas volt. 2012-ben NKA ösztöndíjat kapott a 2013-ban kiadott fridzsider-rapszódia megírásához. Legutóbbi kötete: JAkár egy etűd (Liget Könyvek, 2017)LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Birtalan Ferenc
Honland
Kell az eperfára a sárga szalag.
Alatta a vándorok pihennek,
esznek,
faragott mandarint.
Arra fakad dalra mind,
ki nem fordul át Szueznek.
Befejezték a csatornázást,
alkoholmentesen.
Nem jut rám szesz.
Erősen figyel arám
Hacsaturján,
én meg naphosszat
kapkodom a lábam.
Kardtánclapoznak.
Jó lenne, ha tudnám a frankót,
micsinálnak titkos giuseppék,
hol lapulnak a tulipánhagymák,
hol kipi-kopogó fapapucsban
járja a kertek alját Bartók,
fejét lehajtva.
Nem akarja csillagokba verni
— a világ kicsi, vagy ő túl nagy ? —,
látja, szembe jön Verdi.
Odaköszön a trubadúrnak.
