A garázsból kalapálás, fűrészelés, csiszoló- és ráspolyhangok, meg szintizaj szűrődik ki. Valami mindig készül, mondhatnánk legyintve, jó-jó, a garázselektronika mindig piszmog valamin, nem tetszik nekik a Rokszi, a Danúbiusz úgyis megszűnt, a magyarokról beszélek, de ugyanez megy külföldön is. Az értelmesebbje (vagyis inkább azok, akik érthetetlen okokból nem a hírnevet és a velejáró sok pénzt hajszolják, hanem „csak jó" zenét akarnak létrehozni) püföli a gépeket és nem közép-, hanem mezsgyezenét akar, kihívóan és szélsőségesen viselkedni a hangtérben, na, szóval garázselektronikát.

A 80'-as években világra jött gyerekek sorra érik el a felnőttkort, ez is hozzátartozik. Mi, a '70-es évekből valók már nem követjük az eseményeket úgy, csodálkozunk, hogy van a Hip Hopnak értelme Dj Krushon, Vadimon és a Koalakölykön túl.

Itthon a Dubstepre épp örömtáncot lejtenek, a kétezerforduló zenei szélén alkotó producerek lemezjátszóra helyezték újra a poros-karcos Jungle-t, felére lassították és lépegetős dubnak nevezték el. Majdnem így történt, de a lényeget elmondtam J

Mindent magába szív a pop előbb vagy utóbb. A Dubstep elektronikus riffjeit ügyesen átültették a kortárs rádióbarát zenékbe, már nem a Glitch, hanem a '80-as évek karcos és erősen LFO-modulált szintihangjai a menők. A nagy mindenki-lenyúlja-mindenki-mindenkijét érzés tehát működik kicsiben és nagyban is. A garázsban kalapálók hát újra váltanak és - ha már divat a ziziszinti, a Hip Hop meg épp elpoposodóban (vanilíásban mégpedig), hát cseleznek egyet és kicserélik a nóták alját, a ritmust. Na, ez megint jó, valami eddig nem (így) hallott, a Downtempo másik fele is friss alvázat kap, a kipufogót pedig kifúrják, hogy ziziszintis legyen.

2006-ban, mert nem kell nagyon hátraszaladni az időben, a Flying Lotus elnevezésű kaliforniai srác, Steven Ellison kijött az 1983 című albummal. Vissza a '80-as évekbe, gondoljuk, a recsegő-zizegő szintik tényleg a múltat idézik, kellemes instrumentális lazulás, downtempohoz illő lassú szálldosás. A dob, az meg nem. A dob amorf, éppen hogy olyan érzést kelt, mintha nem állna ütembe, kicsit csúszkál, kicsit pontatlan. Vagyis a kicsinél épp egy kicsivel jobban, hogy ne higgyük azt, véletlen volt, félrecsúszott a garázsban a fűrész és már nem lehetett kiigazítani.

2006, mondom, 3-4 éve. Akkor még javában fekete-piros volt a hajam és a Rewindon hajkurásztam a csajokat... Működik a globalizáció és a hírszolgáltatás, gondolom. Nemcsak azt tudjuk meg szinte egy órán belül, ha cunami miatt meghal 100 ember vagy mérges Obamára egymillió hazafi, hanem hogy ki épp milyen lehetetlen ritmussal próbálkozik, és mégis hogyan sikerül eladnia a neten, cd-n, bakeliten.

Nem is csoda, hogy Cadik hozza a Wonkykat - 5 Dubstepre 1-et az elején, hogy tanuljunk. Pécsett meg jön a Punnany Massif nevű formáció Rendben Mannel, aki dallamos Wonkyt (is) tol a Beat Klub lemezen, és ezt alig egy kicsivel 2010 előtt.

Jó lemez, bárki számára elérhető a neten, mellékelek egy kis ízelítőt azért. A Fiber Optics például vagy a Saw Odissey, a PM Rulez pedig szövegelősben. Na, garázselektronika, hallgassad!