Minden nap születésnap
felsír szememben a fény
búcsúzom a vér zúgásától
tengeranya ölelésétől
kötelességtudón folytatom a partra vetett
hajótöröttek túlélő versenyét ami nem más
mint topogás e velejéig érthetetlen világban
ahol egyszerre jelen van a
szorongás mérge a méreg agressziója az
agresszió szorongása az agresszió mérge a
méreg szorongása a szorongás agressziója
minden nap születésnap
s mindennap csodálkozom magamon
miért nem ordítok torkomszakadtáig
hisz a teremtés nagyon el van szúrva
ha csak így születünk újra
de köröttem mindenki csendes
teszi a dolgát nohát akkor lakatot a számra
mert a teremtő így szánta
„majd holnap” szokta mondani postásunk
ha levelet várunk
majd holnap
talán
lehet
esély
ne félj
nem vagy egyedül
biztatom magam
bár a holnap megannyi holnap
már oly messze van