Bartók Plusz Operafesztivál
„A Bartók Plusz Operafesztivált (2012-ig "Bartók + ... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven) azzal a céllal alapították az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. Az operafesztivál néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot. A rendezvényt a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amely élvezi a Bartók-örökösök támogatását is. A fesztiválon a kezdetektől világjáró magyar művészek és nemzetközi operasztárok lépnek föl, és Kelet-Közép Európa szinte valamennyi jelentős operatársulata bemutatkozott már. A Bartók Plusz Operafesztivál kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása. Színpadi és zenekari műveinek bemutatása így a fesztivál programjának állandó része. A világhírű magyar zeneszerző mellett az operafesztivál hívószava – a fesztivál nevében 2012-ig a „+" jel mögötti tartalom – évről évre változott. Elsőként, 2001-ben Verdi, majd Puccini, Mozart, Csajkovszkij neve jelent meg a „+” után, majd stílusirányzatok (bel canto, verismo), nemzeti zenék (szláv, osztrák, francia), míg 2010-ben az európai operajátszás bemutatása következett Bartók + Európa néven. 2011-ben a rendezvény Bartók + Verdi elnevezéssel „visszatért” kiindulópontjához. Az „újrakezdés” után, 2013-ban megtörtént az irányváltás: a fesztivál nevéből kikerülő „+”-t felváltó „Plusz” a Bartók utáni operaéletre, és az operajátszás Bartók utáni jövőjére utal. A Bartók Plusz Operafesztivál alapítása óta Bartók Béla szellemiségét képviseli: befogad és inspirál, támogatja a tehetségeket és megbecsüli az értékteremtő művészetet. Kutatja a világhírű magyar művész életművének hatását, az utána következő zene- és zenészgenerációk megnyilatkozásait. A bartóki életmű megőrzése és ápolása mellett missziója a Bartók utáni népszerű operarepertoár bemutatása, továbbá kortárs művek születésének elősegítése. Ennek köszönhetően számos új darab megírására kért fel zeneszerzőket a fesztivál, a 2014-től meghirdetett „Jövő kulcsa” operaíró-versenyeken pedig tehetséges komponistákat fedezett fel a nemzetközi zenei élet számára.Az Ezrek operája a „Legyen az opera mindenkié!” elgondolás jegyében került bele a Bartók Plusz Operafesztivál Miskolc művészeti programjába. A világ operairodalmának halhatatlan remekműveit reprezentáló sorozatban bemutatott nagyszabású, ingyenes produkciók új megvilágításba helyezik a klasszikus operákat a díszletként megjelenő város, Miskolc szabadtéri helyszínein.” Forrás: operafesztival.hu
Fotó: Éder Veronika, Légyott, 2016
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Bartók Plusz Operafesztivál
Bartók plusz Sz. Préda
ami a címlapon Bartók PluSz. Préda,
hogy semmivel ne bonyolítsuk az egyszerű helyzetet:
16. a Légyott,
a Bartók Plusz Operafesztivál spanyolnáthás kísérőrendezvénye. Egyszerű tizenhatszerű, ahol először társrendező a Magyar Küldeményművészeti Társaság. Van még új a nap alatt.
Tény:
„Bartók művei 2016. január 1-jétől szabadon felhasználhatóak, három színpadi műve, ill. az Amerikában komponált művei kivételével.”
„A szerzői művet a szerzői jog csak meghatározott ideig védi, ez azt jelenti, hogy az alkotás a szerző életében és halálát követő hetven éven át részesül védelemben, ez a védelmi idő. (…) a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja.”
Fikció, hogy semmivel ne bonyolítsuk az egyszerű helyzetet:
Sz. Préda úrhölgy hivatásos Bartók-lopó, több plágiumper vesztese, 2016. január 1-jén elhunyt. A Bartókkal igencsak szabadon játszó Sz. Préda művei ezt követően hamarosan napvilágra kerülnek — ezekből ad válogatást az idei Légyott. Az alkotókat arra kértem, hogy egyrészt kötött, másrészt igencsak szabad választásaik feltétlenül kötődjenek az előbbi tényekhez és fikciókhoz, alkotásaik Bartók előtti főhajtásként, de a szabad prédaság jegyében valósuljanak meg.
Művészkönyvünk idén másodjára gyűjti egybe a Spanyolnátha szerkesztőinek (Berka Attila, Székelyhidi Zsolt, Vass Tibor) erre az alkalomra készült művein túl az SPN Könyvek munkatársainak (Ladik Katalin, Petőcz András, Szkárosi Endre, Vörös István) alkotásait — és ezúttal kibővül a tavalyi Spanyolnátha műhelytábor előadóival (Dicső Zsolt, Szalai Zsolt) is.
A tutkó tetkókat régi szerzőnktől — akit a közelmúltban ötvenedik születésnapján külön összeállítással köszöntött a folyóirat —, Fazakas-Koszta Tibortól kértük. (Jelen lapszámunk fejléce az ő művének felhasználásával készült.)
