boldog
dolgok
foltok
tok
átok
rátok
barátok
ha láttok
szomorkodni
könnyekben tespedni
szenvedni
részegen szomjazni
ázni
fázni
eget szitkozva rázni
hogy hallja meg
kinek rest a füle
utálok
minden pillanatot
mit az elmúlt évek kötöttek gúzsba
hogy utálok
minden percet mit
engedtem elraboljanak
hogy nem ráztam korábban
nem győztem le magam
hagytam
hagytam
hagytam
hogy ne legyek önmagam
legyek csak egy szög a fában
szög a bedeszkázott résben
rozsda járta át védtelen szívem

(hű de fennkölt lettem)

kopottak-e szavak
sosem álltak jól
csak untatnak
nem hatnak
most pedig már
nem akarok mást csak
csak szárítkozni a napon
hagyjon békén mindenki
ha én hagyom
szabadon
távol szerelmes suttogások
zajától
csörömpölő
kongó
sosem volt érzésektől
miket hazudtak
nekem
sosem volt hangalakok
alakok
anyagtalan hanyagok
hagyjatok
magamra
utamra lépni
hagyjatok
szabadon
mert ma végre
boldog vagyok
levetek minden
nyűgös pillanatot
zűrös évadot
hadd pihenjen
a rizsporos paróka
az ócska
fogatlan fogason
a kopott krumpliorr sem kell
most
magára hagyom
mától nem sminkelek
nem kell púder takarja
mosolyom
megráztam a kócos felhőt
s kedvemre
új kedvet hozott
nem érdekelnek már
a búsképű
kóbor szóra sem érdemes
tolvaj Claudiusok

(látod a lendület már megint elkapott)

pedig pihen a paróka
krumpliorr
és a púderes doboz
de nem bánom
mert boldog vagyok
akarok
boldog lenni
végre nem a szög
hanem a deszka lenni
kit nem bántanak
a rozsdás vasdarabok
maradok
boldog maradok
ha akarod
ha nem akarod