Egy asszony elkezdett ugrálni,
mint egy kecskegida, virágok között akart járni.
„Lányom, adj új ruhát ma,
egy fiúcska visz táncba,
lovag Riuwentalka.”
Didádú trallala didádú.

„Anyám, ne légy senki bolondja,
A fiúcska a szerelmet komolyan nem gondolja!”
„Lányom, én ezt nem értem,
tudom, hogy mit tesz értem,
rabja vagyok egészen.”
Didádú trallala didádú.

Így szólt anyjának enyelegve:
„Virágom, gyere velem, mert vár minket a szerencse!
Ültessünk hát virágot,
mért ne lássak világot,
ha már van sok barátom?”
Didádú trallala didádú.

Neidhart
(XIII. század első fele) A „her Nîthart” ill. „Nîthart von Riuwental” mögött rejtőző költő valódi nevét nem ismerjük. Kortársai (pl. Wolfram von Eschenbach) állítása szerint nemesi származású volt. A XIII. századi középfelnémet szerelmi költészet formai és tartalmi szempontból legváltozatosabb munkásságú szerzőjének számít: 150 dalt ismerünk tőle. A szerelmi lírában uralkodó udvari ideál ellen ható, ’dörper’-világot (falusi, értsd: faragatlan, bárdolatlan) teremt dalaiban.