Payer Imre
Budapesten született 1961-ben. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát és PhD fokozatot irodalomtudományból. Rendszeresen publikál költeményeket, tanulmányokat, esszéket, kritikákat. Önálló verseskötetei: Létbesurranó (1991), Föl, föl, ti rabjai a földalattinak! (1998), A bábjátékos függönye meglibben (2001), Egyes szám, egyetlen személy (2003). Díjai: Arany János-díj, Szépírók Különdíj, Nagy Lajos-díj, Junior Parnassszus-díj. Legutóbbi kötete: Pattanni, hullni (Parnasszus, 2009).
LAPUNKBAN MÉG »
+_mondás » 2008 nyár » 2008 ősz » 2009 nyár » 2010 ősz » 2010 tavasz » 2010 tél » 2011/3 » 2011/6 » 2013/2 » 2013/5 » 2014/4 » 2015/6 » 2016/1 » 2016/2 » 2016/4 » 2017/1 » 2017/2 » 2017/5 » 2018/1 » 2018/5 » 2019/1 » 2019/2 » 2019/5 » 2020/2 » 2021/2 » 2022/2 » Mis_kóceráj » Rafting » Sárospatak » Székesfehérvár » Tata
SPN könyvek ajánló
Payer Imre
Bartók plusz Pilinszky plusz Payer
Bartók Béla, Pilinszky János, Payer Imre
a Napba tágult hangban hintázik előre, hátra, és megint előre
Szaggatottan nyílik a hangból sugárzó táj.
Ritmusűrök sikálta végtelen.
Fátyolként libbennek a szólamok.
Lengenek meg-megtorpanva.
Majd kisimul és a magasban elmerül a csend.
Ha egyedül magamba fordulva hallgatom.
Riadtan készül a béke tengeréhez a szó.
Üres szobában egy ember ül.
Kinéz az ablakon.
Mintha először látná, amit annyiszor.
Aranykori háztetőket. Amint énekelnek.
Mint vesztőhelyen, úgy hullámzik
kitágul a ragyogás. Készülödik,
gyorsul, megakad — és harsan.
Utolsó Ítéleten a Nap!
