Karádi Zsolt
Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Karádi Zsolt
Tárgy: Formáció
Uram, uram, Kékszakállú,
nagy hatalmú, hősi herceg!
Leveledet megköszönöm.
Olvasd fürge válaszomat!
Céhemet, a hullamosók
s boncmesterek titokzatos,
sötét lelkű férfiaknak
tagba szakadt társaságát
felajánlom neked, Uram,
misztériumjátékodhoz,
hogyha tudnak, segítsenek.
Márpedig miért ne tudnák
veled együtt bemutatni,
hogyan kell az asszonyokat,
ifjú nőket, zsenge szűzek
sokaságát tőrbe csalni,
megkínozni, meggyalázni.
Holttestüket céhlegények
mossák, miként mosta Ágnes
fehér leplét, véres leplét;
emlékszel-e, Kékszakállú?
Nagy hatalmú, hősi herceg,
azt beszéli ám a fáma,
nemcsak nőket küldsz halálba:
friss legénykék gyenge testét
is kívánod birtokolni,
és levágott fejjel őket
pincemélyben rejtegetni,
ám előtte, mond’ a monda,
bélük ontod és a zsíros,
lágy anyagba túrsz könyékig…
Rettegett, hős Kékszakállú,
így a céhem: hullamosók
s boncmesterek titokzatos,
sötét lelkű férfiaknak
tagba szakadt társaságát
fogadd tőlem, s töltsd a kedved
vélük úgy, ahogy sosem még.
Hírneved így általuk fog
szájról szájra szállni, mint az
ének, bátor Kékszakállú.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
