2010 januárjától Reményi József Tamás, a Hajnóczy-hagyaték Mátis Lívia elhunyta után egyedüli őrzője, a Hajnóczy Péter-kötetek gondozója és kiadója megkezdte a hagyaték átadását a Szegedi Hajnóczy-műhelynek
      Híradás a hagyaték átvételéről és a feldolgozási-, illetve publikációs munka folytatásáról


Negyedik jelentkezés  

 

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Tanszékén évek óta működik egy kicsiny, oktatókból, PhD-sekből, nemrég végzett fiatalokból álló munkacsoport, akik mind egyértelműbb szorgossággal és kíváncsisággal munkálkodnak Hajnóczy Péter (1942-1981) életműve körül. Valamennyien elkötelezettek a modern próza radikális törekvései iránt; valamennyien erős szálakkal kötődnek Hajnóczy Péter szövegeihez. Az idők során komolynak mondható műhely alakult ki a tanszéken és holdudvarában, mind többen kapcsolódnak a diákok közül a munkacsoporthoz, és tárnak föl egyre gazdagabb intertextuális szálakat, motívumhálózatokat, narrációs és kronotopikus összefüggéseket Hajnóczy Péter munkásságában, kötve ezzel a szerzőt — és saját ismereteiket — mind több vonatkozásban a közelmúlt és jelen magyar és külföldi irodalmának és irodalomelméletének mozgásirányaihoz. Birkózva a legendával, a „korpusszal”; vizsgálva és alakítva a mindeddig bizonytalan Hajnóczy-kánont.

      A vállalkozás egy 2002-es Hajnóczy-szemináriumból nőtt ki. A szeminárium vezetője magam voltam (1987 óta oktatója a Szegedi Egyetemnek), ki is egy nagyobb Hajnóczy (PhD)-tanulmány létrehozásán dolgoztam éveken át. E disszertáció egy „Hajnóczy-kalauz” első nagyfejezeteit tartalmazza (Applikációk a Hajnóczy-korpusz szövetén. Expanzió és kilépés. A hagyományos szövegformálás elhagyásának módozatai Hajnóczy Péter életművében). Azóta könyv alakban is megjelent: „a lebegő orgonagyökér” Egy Hajnóczy-prózakalauz első fejezetei (Yespress, Tótkomlós, 2009), lábjegyzet-apparátusával a Műhely hipertextuális munkálkodásának további alapját képezve.

      Az első Hajnóczy-szemináriumot újabbak követték, majd az elhatározás, hogy időközben megszületett tanulmányaikkal a szerzők nyilvánosan is mutatkozzanak meg. Első fórumként a székesfehérvári Árgus vállalta 2004 november-decemberében a csoportot egy Hajnóczy-blokk erejéig. E bemutatkozást követte 2006-ban az első tanulmánykötet a szegedi Lectum kiadásában: Hoválettem. A párbeszéd helyzetébe kerülni. Hajnóczy-tanulmányok. 2008 áprilisában látott napvilágot a műhely második kötete Da capo al fine. Folytatódó párbeszédben. Hajnóczy-tanulmányok II. címmel, ugyancsak a Lectumnál. 2008. év decemberében szerveztük országos Hajnóczy-konferenciánkat a szegedi Grand Café Irodalmi Kávéházban. Az itt elhangzott tanulmányokból egy évvel később konferenciakötet jelent meg (Tudom. De: tudom-e? A párbeszéd kiterjesztése. Az újraolvasás lehetőségei. Hajnóczy-tanulmányok III. Lectum).

      Hajnóczy Péter lassan 30 éve halott. Azt gondoljuk, a mai fiatalok éppúgy megtalálhatják benne izgalmas olvasmányukat, mint közülünk az idősebbek, valamikor.

      A 2010-es év elejétől Reményi József Tamás, ki pártfogója, szakmai irányítója csoportunknak, folyamatosan átadta nekem mint a Hajnóczy-műhely vezetőjének a hagyaték kilenc nagydobozát, s a feldolgozás munkája a tanszéki hagyaték-bemutatók után idén nyáron megkezdődött munkacsoportom odaadó részvételével.

      E dobozok (melyek a Hajnóczy-szövegekben oly gyakran feltűnő, gyűrött papírhalmot tartalmazó sportszatyor helyébe' realizálódtak) tartalma változatos, áttekintésük, katalogizálásuk roppant munkaigényes. Személyes dokumentumok, levelek, naptárak, noteszfüzetek, újságkivágások, fényképek, legfőképp pedig nagy számú, alig olvasható kézírással¹ telerótt spirálfüzet tölti meg e dobozokat: kincs valamennyi, hozzáférésükért minden esetben meg kell küzdenünk.

      Munkacsoportom e megtisztelő ajándék átvételekor nagy felelősséget és szerteágazó feladatokat vett magára.

      Elhatározásom szerint mostantól, a feldolgozási munka előrehaladtán, eredményeinket folyóiratokban fogjuk közzétenni. Az első szövegközlő blokk (Tányéraknák) a Forrás 2010 novemberi számában jelent meg. Ez alkalommal a Zsámbéki út 4. szám alatt talált könyvek listáját adtam közre, és egy levélformában rögzített kisprózát mutattam be, a „címzett”, Dobai Péter szíves kommentárjaival.

      Második ízben hagyatéki anyaggal a Tiszatáj lapjain jelentkezünk. Egy filmvázlatot adtunk közre, mely a Partizánok címet viseli, s az életmű eddig ismert részeinek legkülönbözőbb szegmenseivel tart rokonságot. A szöveg első oldalának szkennelt változatát is mellékeltük.

            Harmadízben a Palócföldnél jelentkeztünk az Árulás beszédes című szövegével. A Hajnóczy-univerzumban bűn, bűnhődés, feloldozás, vezeklés, döntés, gyávaság és bátorság, igazság, szabadság és önfeladás sarokpontjain áll, fordulnak a szövegek. Hajnóczy Péter ez írását valószínűleg nem tartotta kiadásra érettnek vagy érdemesnek, viszont megőrizte, sőt kéziratos állapot helyett gépiratot találtunk belőle. A hatvanas évek végén keletkezhetett, korai írás lehet, talán 1970-es, datálást nem találtunk. A szöveg nem éri el A fűtő kötet írásainak sűrűségét, „salakmentességét”, de helyenként kiemelkedő kvalitásokat mutat, ezért döntöttünk közönség elé tárása mellett.

      Negyedízben, jelen publikációnkban egy újabb kisszöveget szeretnénk az érdeklődők figyelmébe ajánlani. Többszöri átolvasás, hosszas tanácskozás után döntöttünk a publikálás mellett, bízva, hogy a szöveggel tovább árnyaljuk a Hajnóczy-szövegvilágról kibontakozóban lévő képzeteket. A Lidi mama bizarr című, provokatív nyerseségű szöveg, de nincs készbe formálva. Kommentárjainkban mindezt jelezve, s a kockázatot vállalva bocsátjuk mégis közre a Spanyolnátha virtuális hálójában, mert jónak, figyelemre méltónak, kihívónak tartjuk.

 

---

 

¹ Azóta sokat léptünk előre a szövegek ki-olvasásában, köszönhetően a figyelmes, lassú hozzáfordulásnak és műhelyünk néhány tagja kiváló előmunkálatainak, ábécéinek (Dányi Ágnes, Tóth F. Péter, Bagi Anita, Mészáros Ágnes).