Göncölszekér: Izrael földjén. Gryllus Kft. 2005.

Senki.

Ezzel a szóval kezdődik a lemez, majd gyülekeznek a következők: föld, agyag, por, mécsek, fekete, sárga éj, Jeruzsálem, temették, viharkék, ég, föld, szavak.
Azt hisszük, lehet felejteni. Vannak, akik akarnak felejteni. Vannak, akik nem is próbálják a feledést.
„Celan, Sachs, Mandelstam. Három meghatározó európai költő, három zsidó származású alkotó: történetük és életművük több ponton is közelít egymáshoz. A sztálini önkény által elhallgattatott Oszip Mandelstam (1891−1938) szibériai lágerben veszti életét. Paul Celan (1920−1970) szülővárosában, Csernovicban túléli a gettót, a kényszermunkát, de szülei odavesznek egy ukrajnai munkatáborban. A németországi deportálástól megmenekülő Nelly Sachs (1891−1970) Celanhoz hasonlóan a zsidóság szenvedését, a soá tapasztalatát teszi költészetének egyik alaptémájává.” − olvasható a CD ismertetőjében.
Három korábbi lemeze után ismét megzenésített versekkel jelentkezett a Göncölszekér: Celan, Sachs, Mandelstam versei és Szenes Hanna egy különleges alkotása a zene tárgya.
Emlékezés nélkül a továbblépés lehetetlen. A felejtésre semmi szükség.
Paul Celan túlélte. Publikációiban a Celan írói álnevet használta, mely eredeti vezetéknevének anagrammája. A holokauszt foglalkoztatta egész további életében. 1970 áprilisában öngyilkos lett, a Szajnába vetette magát. Nelly Sachs visszahúzódó életet élt, nem vett részt társasági életben, nem ment férjhez, mivel apja megakadályozta egy elvált férfival a szerelmi kapcsolatát, de éveken át fenntartotta a kapcsolatot a név szerint nem ismert férfival és a világháború kezdetén vele együtt került fogságba (a férfi egy koncentrációs táborban halt meg). Sachs elég későn szánta rá magát, hogy anyjával elmeneküljön Németországból. Hónapokig tartó bürokratikus halogatás után anyjával az utolsó percben szálltak fel egy Stockholm felé tartó repülőgépre − már megérkezett a behívóparancs a lágerbe szállításra. A háború utáni korszakban Nelly Sachs érzelemmel telített, keserű nyelven írt a holokausztról. Ő volt az első nő, aki megkapta a német könyvkereskedők Béke-díját. Az egymáshoz személyesen is kötődő Celan és Sachs háború utáni műveiben a gyász mellett az emberi méltóság helyreállításáról is szólnak. A bibliai nyelvezet használata, a zsidó hagyomány megjelenítése is erősen szerepet kap a művek többségében. Mandelstam versei még mintha reményről szóltak volna, fel nem adásról az 1930-as évekre elsötétedő világban.
1934-ben Sztálin-epigrammájáért letartóztatják, száműzik, öngyilkosságot kísérel meg, majd engedélyt kap, hogy Voronyezsbe költözzön. Rövid moszkvai útja során 1938-ban ismét letartóztatják, ellenforradalmi tevékenységért öt év munkatáborra ítélik. Kimerülve, a felismerhetetlenségig lefogyva, a hidegtől vacogva hal meg tisztázatlan körülmények között, tulajdonképpen nyoma veszett. Klasszikus görög és római hagyományok hagyományok hatják át műveit, verseinek szinte alig van zsidó kulturális vonatkozása. A magyar Szenes Hanna verse pedig az ókori Caesareához közeli tengerpart gyönyörűségéről ír.

Lepecsételt fájdalmak.
A néhol lágy, melankolikus, patetikus (Ó, te éj; Egyiptomban; Álommeghajtással) dalindítást pörgősebb (Éjjel, mikor a szerelem; Miféle utca ez?), indulatosabb (Nem, nem, e nagy bolydulás elől) váltja fel. A dalindítások keltik leginkább a hullámzást: remény és félelem, gyász és akarás, csönd és talán düh váltják egymást. Az énekhangok kellemes árnyalatai, ívei rájátszanak az ambivalenciára. A metaforák kiemelése, alliterációk érzékeltetése finom, nem túlzó, valóban megénekelt verseket hallhatunk. Különlegesség, hogy az Ó, te éj meghallgatható változata lassabb, de mindenképpen hatásosabb a CD-re került változat.

Megfagyott könnyeket felolvasztani.
A Göncölszekér együttes oldalán így határozza meg zeneiségét: „Mi azonban nem egyetlen stílust tartunk üdvözítőnek, ellenkezőleg, mindent szabad, amit akusztikus megszólalás, kvartett-felállás, a különféle zenei források(…) és a fő alapelv, az adott vers karaktere lehetővé tesz.” Fajsúlyos mondanivalójú ez a lemez. És bár nem slágergyanússágra kell gondolnunk, mégis emlékezetes, fülben maradó dallamok születtek. Szenes Hanna Caesara felé című versének megzenésített változata az egyik leghatásosabb, a kevés zeneiséggel „nagy ég, nagy ég, oly szép ez a föld”, „zeng a fohász”, hangzik, kiváló az összhang.
A Göncölszekér elnevezés a sok-sok ismert és kevésbé ismert szinonima mellett most az angyalok szekere elnevezésnek felel meg. Aki teheti, hallgassa.

Az együttes jelenlegi tagjai Baló András Márton, Balog Péter, Erdősi Péter és Fekete Dániel.
A Spanyolnáthában a minden perc itthagy című lemezükről itt.
Paul Celan: Zsoltár · Egyiptomban · Éjjel, mikor a szerelem · Álommeghajtással · Halálfúga · Tenebrae · Az útitárs · Forgandó kulccsal
Nelly Sachs: Tudsz mindent· A kürtők · A megmenekültek kórusa · Számok · Ülsz az ablaknál · Izrael földjén
Oszip Mandelstam: Ó, te éj, gyógyíthatatlan · Miféle utca ez? · Nem, nem, e nagy megbolydulás elől · Küzdvén dicső jövendő századokért · Dér csiklánd fejbúbot-ágat
Szenes Hanna: Caesara felé