Tenczer Tamás
LAPUNKBAN MÉG »
SPN könyvek ajánló
Tenczer Tamás
Bartók plusz Pilinszky plusz Tenczer
Szókra tesz Rádió Halmazújpáros
Köszöntöm olvasó hallgatóinkat! Vagyok, aki vagyok, lidércférc, sötétség.
Összművészeti pernahajderségek című műsorunkat hallják. Ezen a héten is gyanús mesterkedések nyomába eredtünk. Múlt heti adásunk kapcsán számos hallgatói levelet kaptunk. Emlékeztetőül azok számára, akik esetleg nem hallgattak volna bennünket.
B.B. ismert zeneszerző műveivel kapcsolatban keltek szárnyra mikrokozmikus mendemondák. Ismeretlen kottászok az említett szerző egyik népszerű művét hackelték meg, barkácsolásukra azonban fény derült, így csúnyán ráfaragtak. A fedett nyomozók zongoraversenyt futottak az idővel, mely cselhez folyamodott, és állni látszott. Előbbiek álhangjegyszedőknek adva ki magukat a román kolindadallamok közelébe férkőztek, és egy alkalmas pillanatban tőkesúlyon ragadva a bűnjelet csaptak a húrok közé. Illegális letöltés közben érték tetten a motívum kufárokat, akik akár öt oktáv letöltendőre is számíthatnak.
Mai összeállításunkban a gondolatrendőrség fércműveleti alegységének több helyszínen történő, összehangolt akciójáról számolunk be.
Rém rímekről érkeztek, először kósza, majd egyre ijesztőbb hálózati bejelentések, így a szótagozati kommandó parancsnoka, Komman Dante kapta a feladatot a szálak felgöngyölítésére. Pokoli munka várt rá. A nyomok a dark web fortyogó bugyrainak irányába mutattak, ahol szabadszóműves páholyok szerveződtek, ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen szómáglyák mágikus hasábjai közül törtek felszínre, majd lobbantak lángra az alkotásokká szilárdult gondolatok. Régi szövegek kaptak új köntöst, új szövegek öltöttek magukra régi formulát, hogy aztán ki nem állva az idő próbáját, porladjanak szét az enyészet ködében. A páholyokban és a páholyok között is kavargott a szó, konspiratív inspirációk táplálták a tüzet a sötét sztrádán. A kommandó szisztematikus vizsgálódása során egyre gyakrabban szembesült egy furcsa szóbeszéddel. Lépten-nyomon arról suttogtak, hogy előkerült P.J költő eddig ismeretlen apokrifje, amit ugyan még senki nem látott vagy olvasott, de mindenki hallott már felőle. Majd minden páholy igyekezett saját töredékkel előhozakodni. A nekrológusok például, tartva a következményektől, kezüket tördelve az alábbival léptek színre, majd szögre akasztva a nyúlcipőt, olajra.
i.m.P.J
Jéghideg csapszegvértezet a homokozóban
éjféli utcakép csordulat
neonfény vibrál a retinámon
önkéntes vérzuboly szólogat
A szkeptikusok természetesen azonnal ízekre szedték a négy sort, de az „Epigondolat bánt engemet” munkacímet viselő opusz mondanivalójának és címválasztásának érvényességét kénköves bűzt árasztó parázs vitában saját maguk is kétségbe vonták, és inkább dühödt hallgatásba burkolózva engedték át a trollerezést másoknak.
A hedonisták is saját verzióval rukkoltak elő, bár a címből ítélve maguk is érzékelhették, hogy kissé túllőttek a célon. A beteljesületlenség — nem tévesztendő össze a belterjes sületlenséggel -, tehát a beteljesületlenség esetükben hamis kínja érzékelhetően falsul sült el, magas labdát biztosítva a versszakrálisoknak, akiktől meg is kapták a maguk utolsó literátori kenetét.
Blaszfémia
Magtár kapacitás, lávaszint mérés
alvó gejzír a jéghideg homokban
plakátmagányban izzó kéjeleg
égve hagytad a kráterben magad
most sem ontják kéjemet
Az irodalmi kánon háborog és azonnali beavatkozást sürget. A felkentek „Tisztítsuk meg sorainkat!” kezdeményezése hatástalan maradt, a dark web népe röhög, mi több, „Szó, láss szabadságot!” címmel ellenkampányt indított. Az alombélieknek sem árt ugyanakkor az óvatosság, mert indokolatlan vegzálásokba futhat bele az olyan kánonista, aki két-három feles után rosszul megválasztott társaságban ragadtatja magát kiforratlan rigmusokra. Az elit kommandó résen van, ugrik minden szíre-szóra. A vörös riasztás érvényben, a szótagló készültségben.
Műsorzáró mondat, ami valós, de hamis:
A nyomozás érdekeire való tekintettel további részleteket nem árult el a kommandó szájkaratéban feketeöves vezetője, Dante, aki (gyakran a kérdést is) alig érti.
Műsorzáró mondat, ami nem való, de igaz:
Félszavakból is értjük egymást haver, de a fal adja a másikat, ha nem hagyod abba az okoskodást.
Mai műsoridőnk végére értünk. A történetnek azonban koránt sincs vége. Hallgatóink olvassanak, olvasóink hallgassanak! Újabb részletekkel következő adásunkban jelentkezünk. Már ha lesz következő adás. Mert ugye, az a tagló…