Spanyolnátha művészeti folyóirat

Ferenczfi-Faragó Eszter

Bartók plusz Pilinszky plusz Faragó

Hangjegy és betű

Én tiltott csillagon születtem,
a partra űzve ballagok,
az égi semmi habja elkap,
játszik velem és visszadob.*

Megmerültem a zenédben - te írtál hazánkról, mondd, Bartók?
Rémülettel állok a parton, ahonnan kihajóznak angyalok.
Hangokból, lágy verssorokból szőtt paplan kísérjen utadon.
Hogyan intsek búcsút neked, ha nem búcsúzunk itt, az ugaron?

Légy vakmerő, itélj tiédnek,
mint holtak lenn az éjszakát,
vállad segítse gyenge vállam,
magam már nem birom tovább!*

Őrzöm hangjegyenként, amit a költő sírva írt le.
Egy hajó ritmusra hányódik a vízen, viszi már
szép fiunkat messze
és sötét lesz, majd újra felvilágol az eszme -
hangjegyekkel betűk táncolnak távol -
ki itt maradt,
ki elment
e hazából.

Én nem kivántam megszületni,*
a semmi szült és szoptatott,
szeress sötéten és kegyetlen,
mint halottját az itthagyott.

(*Pillinszky János
Tiltott csillagon
részletek)