P. Ilinszky B. Artókot hallgat walkmanen

    Para-frázis: „Egy ismert mű dallamainak alapján,
    többnyire zongorára komponált darab”
    (Wiki: Bartók titkos parafrázisa, részlet, 1975 tavasza)

Összekeveredtek a dolgok,
őrjítően kusza-kesze a lét, ma
fülembe kúsznak vonyító dallamok
Béla, Béla, Béla…

(Te győzz le engem, éjszaka!)

Húzza a szalagot a gép,
merülök én, merül az elem…
visít, kattog, szakad szét
„miért most, miért épp velem?”

(Csillaghálóban hányódunk)

Itt a padon füstbe burkol
a dohány - zajos az est,
a hazai csapatnak szurkol
Miskolc, Buda, Pest.

(Sugárzó párkányon futunk)

Felkavar minden csepp zene,
tucatnyi kávétól pörgök
mint betyárdervis, a nép szeme,
vakon billegek a létem fölött.

(a fa az űrbe szimatol)

Az Operában ünnepelt
Bartók kap ovációt, tapsot
lerántom hát a lepelt:
alatta köd fedi a széksort.

(Én tiltott csillagon születtem)

Csak a zene van, Béla!
Ég veled! Csillagok közé vágyom.
Táncoljuk, még ma!
Az ég a takaróm, pad az ágyam.

(fénnyel ragyog fel melleden
az ismeretlen stigma)

A kultúra tova lett,
csak a foci, csak a foci…
Hol a zene? Hol a vers?
Nem kell mindig trollkodni!


Budapest, 1979 ősze