Székelyhidi Zsolt
Nem lohad
Bohár András felé
Kezdtem élni,
mikor
befejezted.
Akkori napok,
találkoztunk,
mit tudtam én
veled mit
kezdeni.
Futottam még.
Mondtad,
jó szintidő.
Mit tudtam én,
milyen futni,
akkor még.
Felérni?
Még azt is
mondtad,
van túl azon,
ameddig
elmentél.
Mit tudom én,
csak loholás.