mikor a küllő megakad és a homok is
mint szélfútta szórja be a láncot
ki innen
az akác tördelte sugarakon adja a csapat muslica
a táncot feledni mégis fütyülve
két sáv kátyú közt ez jobb mint a város
tiszta aszfaltja biztos rohanni készen a tömeg
de inkább e sár most záport követve
szivárvány csak ott van hol viharra vált
az égbolt de ferdén akár a görnyedés
sohase tisztán előtárul mi rég volt
mikor a küllő akad s a homok koptatni úgy szúr
akár a kósza napfény
a látványt
a puszta újra elhív de más nem
vihetne többre ennél