Spanyolnátha művészeti folyóirat

Zalán Tibor

Köz és élet
Egy nyári konferencia margójára…

Közösségem csak önségem,
közös vagyok magammal,
önbaszó belső kalandor,
nem bírja csönddel, hanggal

maga körül, hogy a világ,
akárhogy nézi, ferde.
Fekszik egy kifagyott ágyban,
akár árokba esve

a részeg. A derengés
föléje hajol, s lehányja.
Méregeti a pengét,

és a csuklóját. Magánya
készülődés. A nemlét —
kurva a sarkon — bevárja