Ne törődj semmivel okvetlenül,
ha tiszta észt kaptál oklevelül,
rá se ránts semmire, vagy mire
rárántasz, ne ronts rá, és mire
észreveszed, elkél a bú.

Hogy ki veszi meg, ne törődj vele,
ha elveszik tőled, se törődj bele,
és egyáltalán, akkor se borulj bele,
ha ahol van, pontosan ott eszi fene,
mire észbe veszed, elfogy a gyú.

Higgadt agyú cerka, ha van ilyenünk,
álmodhat szépet, okosat,
a valóságba tokosodhat,
s ha ott is helyt áll, izenünk
a még okosabbaknak: na!

Nana! Ma ne! Izélj itt nekünk!
Cinóber kalapunk, atillánk jól áll,
íróvesszőnk néha beszárad, ne má’!
De nem áll jobban a manökenünk,
kivéve, ha jól belezökkenünk,
és ez itt a lényeg: hagyma vagy ma!
Püff…. uff… röff… HUF.