Spanyolnátha művészeti folyóirat

Henn László András

Megmondás, avagy fejezetek egy "Poloska" emlékirataiból

1983. augusztus 12. 9.35 h. Én úgy megcsömörlöttem itt a budi tartály oldalára ragasztva a pár nap alatt, hogy mindjárt felmondom a szolgálatot. Dög unalom az egész.

1983. augusztus 12. 19.08 h. Valaki jött, amolyan vendég féle és a házigazda behívta a budiba és felém mutogatott, miközben a szája elé tette a mutatóujját. Aztán kimentek. Lehet, hogy nem szeretnek engem?

1983. augusztus 14. 16.48 h. Még mindig itt... A nagyobbik gyerek olyat rettyentett, hogy, majd beszakadt a dobhártyám, nem is szólva a szagokról. Ez már szívás azért!

1983. augusztus 15. 11.20 h. Nem értem ezeket, akik ide raktak fülelni. Itt senki nem beszélget senkivel, vagy, ha igen, hát suttognak. Azt meg nem hallom.

1983. augusztus 17. 23.39 h. Most már nem is akarok elmenni innen. Szerelmes lettem! Gyönyörű a drága. Nagyon fürge és mindig csak éjszaka látom. Csak azt nem értem, miért róla kaptam a nevem?