E patetikus szöveg cseng rendületlenül a fülemben: messze-messze, még az óperenciás tengeren is

túl hangzik el a szó:

— „Hazám, hazám!” Döbbenetes!

Serceg a film New Yorkban; „Hazám, hazám!“

A tragédia elektromosságot hordozó, viharos műfaj. De mégis e nyelvezet hallatára barátságos, gyerekes vigyorra görbül Béla ajka.

— Lázadás! Ellenállás! Ismert!