Spanyolnátha művészeti folyóirat

Csorba Piroska

BA + BÁNK

(Tréfás jelenet, fantazmagória, fricska, akármi)

 

SZEREPLŐK

BÁNK BÁN — Magyarország nagyura, egyben címszereplője Katona József drámájának, Erkel Ferenc operájának, Kertész Mihály némafilmjének, továbbá szereplője e jelenetnek

 

BARTÓK BÉLA — zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, népzenegyűjtő, zeneakadémiai tanár, továbbá e jelenet szereplője

 

 

BÁNK

Nagyúr, megállj! Fedd fel kiléted!

 

BARTÓK

Csillapodj, Bánk! Magyar vagyok! Nevem Béla, a Szuhafői Bartókok nemzetségéből!

 

BÁNK (maga elé suttogva)

Meránit vélek látni már mindenütt. (Hangosan) S erre mit keressz?

 

BARTÓK

Ünnepre jöttem.

 

BÁNK

Ah! Hát te is? Engem a bojóthi Nátha invitált, nem mondhattam nemet!

 

BARTÓK (tűnődve)

Bo-jó-thi? Hm. Én úgy emlékszem, az én meghívómat VASS írta alá… (zsebeiben keresgél) Nem találom… de rémlik, hogy TIBOR.

 

BÁNK (örömmel)

TIBORC?! Hát ő is eljő?

 

BARTÓK (mentegetőzve)

Épp csak rápillantottam a meghívóra. Lehet, hogy Tiborc. Hogy VASS, az biztos, s róla azonnal a fából faragott királyfira asszociáltam, arról meg eszembe jutott a ’fából vaskarika'… Lám, így ugrál egyik képről a másikra az emlékezet!

 

BÁNK

Azt tudod, nagyúr, hogy miért leendtünk meghívatva?

 

BARTÓK

Persze, hogy tudom. Kerek száz éve annak, hogy bemutatták a Bánk bán című magyar némafilmet.

 

 

BÁNK (felháborodással)

Némát? Rólam?! Hát így hálálod meg hűségem, hazám?

 

BARTÓK

Hidd el, hazád máig szeret. Azért vitt filmre… (legyint) …hosszú lenne elmagyarázni, kérlek, higgy nekem, ahogy nem hittél Melindádnak!

 

BÁNK

„Melinda szép mocsoktalan neve…” Hiszek neked, nagyúr!

 

BARTÓK

A némaságot pedig ne becsüld le. A csönd adja értékét a szavaknak. Zene sincs csönd nélkül. (Hirtelen mozdulattal megérinti a homlokát, jelezve, hogy eszébe ötlött valami.) És te, Bánk bán, benne vagy a némafilm csöndjében épp úgy, mint a dráma szavaiban vagy az opera zenéjében!

 

BÁNK

Érdemtelen dicsérsz. Még erre jár valami lézengő ritter, s félreértvén megirigyel.

 

BARTÓK

Inkább legyen irigyed ezer, mint egyetlenegy, ki sajnál!

 

BÁNK

Kedvemre szólsz… (figyelmesen szemügyre veszi beszélőtársát) …és oly ismerősnek tűnsz. Mondd, nem keresztezték egymást útjaink?

 

BARTÓK

Hisz most is keresztezik! Budán, a 11. kerületben én út vagyok, s te utca!

 

BÁNK

Tudod mit? Legközelebb fussunk ott össze, s most menjünk! Mindjárt kezdetét veszi az ünnepély, s közös művünket bejelentik, holott…

 

BARTÓK

Hol?! Ott?! Nem! Itt… a vége.

 

(Mindketten balra el. Függöny.)