azt álmodtam, hogy újra itt vagy.
miféle halálból jöttél vissza?
szép voltál, a sört lassan ittad,
magadat habzó sorsokra bíztad.
remegtél, sárból volt az arcod,
péntekre sötét, táguló csarnok
lett a két szemed. múltat hagyd most:
nem kell már többé parkban laknod.
zord péntek, tizenhárom szellem.
mire a húsod, miért remegjen?
maradjunk bátrak, mind a ketten,
nem tudlak szeretni hűvösebben.