Felbomlik az út kövei csörögnek

és ismeretlen mesék pora repked                                                              

rajzoltak óriás gépeket

legyen motorja a  történeteknek

Kelep kelep csak ennyit mondok

inkább repülök messzi tájra

ágynemű selyme puhán perceg

szorítana a maradásra

Mit is tegyek a gép zörög

az ábrándozás így kizárva

érzem az út köveibe

zárult a repülés maradványa