Pöcinek, mint ahogy a kutyabarátok általában fennen hirdetik, egészen emberi tulajdonságai vannak. De úgy is fogalmazhatnánk, hogy az emberek állati tulajdonságait mennyire emberi módon lehet megjeleníteni egy kutya által. Pöci mára egy igen elgondolkodtató ábrázolássá nőtte ki magát. A kezdeti egyszerű ebalak és a hétköznapi környezet folyamatosan lényegült át. A festményeken már a valóságtól igen elrugaszkodott, művészi „élethelyzetekben” jelenik meg. Pöci, ha búsul, elmegy a bárba, de gyermekien tud inni csuporból is, és ha tejet kíván, tehenet fej. Itt nincs helye a hazugságnak, ezért is érezzük szeretnivalónak a képeit. A kutya az ember, ezáltal bárki beleképzelheti azt a személyt, akit szeretne. Pöci világa Réka világa, s Réka világa Pöcié is. Milyen állati módon tudnak viselkedni az emberek, és akkor jön Pöci, és lefegyverez mindenkit az emberségével.