Vágom a fényt hűvös halomba.

Gyűlik a filmszalag a vágószobában.

„Életem álma én vagyok”

De ettől is ellépek, kamerázom, permutálom.

Átlépek a (nem)léthatáron

− most vedd fel! adjunk neki még egy dimenziót.

Vágóképet szúrok az egzisztenciába,

magányos kamera üget a

digitális óceánba

 

Permutálom, létkockákon

ugrál a tekintetem.

Leszalad a létszalag.

Allé alvilágba.

Let's go back to Kisbányácska!

Megnyílik a tárna

Visza-visszatérő kínját kiokádja.

Nárciszt, Pszichét, a romlás térképeit.

 

Vágószobám telisteli lommal.

Minden vagyok és minden ellentéte.

Vedd fel, vedd fel! most jönnek a felhők.

Bódy Gábor − érkezem

Lovagolok kamerámon - benyel a tárna.