Spanyolnátha művészeti folyóirat

Korpa Tamás

A tizedik Légyott

                                                                  Gyarmati Áginak

Összébb húzza köreit a város (ha így folytatja összeér

talán). Aki jön, érintés lesz: idáig kellett utaznom, hogy

lássalak. Néhány tizedmásodperc alatt húzott el a reggeli

villamosablak előttem. A következő megállóig futok

a villamos mellett, mint egy távoli tablóról, te nézel ki

belőle, szemedben csodálkozás, hogy min csodálkozom

rajtad: láttál, Tamás? − kérdezheted. A fekete sapka, mint

hirtelen jött téli este, szememre csúszik, állok. Összébb

húzza köreit a város, de zsibbad, utolérthetetlen.

A Fellegvárban üres székek: ülni tehát kötelező.

Könyöklök és hallgatok stb. A bizonytalan irányába

nyíló városkapuban megkondul a harang két perccel

hét előtt. Azaz az óramutató csak két perc múlva

foglalja el helyét, a számlapon.

 

x x x x x x x x x x x x x x x x

 

Fekete hullám, rezgő villanyoszlop, híg zápor a platánsoron, ébredsz, eszedbe jut a Gy. Á. − mihez voltam én átmenet?