Azt mondta, kiszűrhetetlen.

Rám sandított, félve, gondtalan.

Elindultam a fák közé,

magam elé nézve az életem.

Gyermek volt, s gyermek voltam én.

Jött volna már, elém, utánam.

Nem miattam lett otthontalan.

Nem miatta lettem veszélytelen a történetekre.

A belém hazudott vírus azóta is fertőz.

Közöttünk a csend, mint a rák, nő.

{SPAM}olnátha »                                                                                     Vírusgomb »