Spanyolnátha művészeti folyóirat

Kollár Árpád

Melyben a szegény poéta Kari Kristjansson izlandi beállóst buzdítja a Pick Szeged fórumán, hogy igazoljon a csapathoz


Karikám, ne karikírozz!
Karizom karodon:
kontraktust azzal karikázz!

*

Nem lesz, Kari, irka-firka?
Lesz majd, Kari, hara-kiri!

*

Körünkben a Karit
mindenki akari!
Dagad rajt’ a karaj,
ő lenne a király!

*

Kari, vár rád a karám
ban egy jó kurva, Kari!

*

Karizom karizma,
Kari,
kirakatba kirak!

*

Kari, körötted kering e
kari ima:
körünkben kerítne
rima karima!

*

Kari, ne karatézz!
Mihozzánk átkorizz!

*

Karika, ne keríts!
Ha nem lesz parola,
karmol a
Kiricsi Karola!!!

*

Kari, te északi Ikarusz!
Mi csikarunk, nem a ruszki!

*

Kari a kurva anyád!!!1

 

 

1Midőn Kari Kristjansson bejelenti, hogy Berlinbe igazol Szeged helyett.

 

 

A csatár halála


Akár Szent Ferenc gyertyái,
miket sírja mellől loptam
— majd bolond leszek fizetni —,
olvadt semmivé mosolya.

Akárcsak hátsó ülésen
felejtett viasz a napon —
szivárgott el a szem fénye,
miután összecsuklott.

Felszippantotta őt a zöld,
mikor átfordult a teste;
nemléte lassan átütött,
mint vékony hártyán fekete

tinta, átütött a képen.
Címlapfotó-halál. Egy lépés
csupán, nézd, milyen kevés
kell hozzá! — Zabálj hát ember

a tévé előtt, a kenyér
is borzongjon a szádban,
majd válts át más csatornára.
Csípd el ott is az ismétlést!