Spanyolnátha művészeti folyóirat

Ács József

Bartók ösztöndíjról álmodik

Vendégül látott P. Árizs — közönyből.
Mint afféle magyar zeneszerzőt,
ki többre tartja a tele bendőt:
külföld kapuján éhesen dörömböl.

A rendre megtanítanak, alku nincs.
Veszem máris a francia leckét:
ne lázongj, és a hatalom megvéd.
Bokád sem törheted. Óvja lábbilincs.

Nyelvtanár oktat. Mily különös hangzás!
Gásdabasz van itt, nem pedig szabadság.
Orrom előtt a belügy papírja.

Szeméttűz ez vagy alkonyat pírja?
Tudok én franciául, szóltam halkan.
Hát matravaz assziv! (Visszazavartam)