Majd akkor megiszom Mályiban (t. M.ban) azt a stampot (t. st.ot), amivel jó ideje tartozom a szervezetnek, és az bekerül majd nemcsak a szervezetbe, hanem ebbe az írásba is, mondja a hitvestárs (t.: ht.), nem az enyémről beszélek, H. ht.áról van szó, a szervezet viszont az enyém, most már a st. is, lelöktem, tállyai kajszibarack, az íze alapján nagy eséllyel (t.: ne.) látta Tállyát meg látott kajszit is, az ízületeim alapján megérdemelten láttam már Tállyát meg kajszit is, külön-külön, most megérdemelten szervez a pálinka az ízületeimben, nem ittam több mint egy éve egy kortyot sem, nem csak barackot, semmi komoly (t.: sk.) elhatározás, hogy most innentől vagy eddig, merthogy előtte besokalltam vagy keveselltem, egyszerűn jött és kész ez a szervezés, mint ahogy jön most ez a megivás, sk., az első kör, meggyőző a ht. bekerülős biztatása, hogy mennyire készült rám a hitves, H.ról beszélek, első alkalommal innánk az apjától kapott pohárból, ezekből a poharakból az apja ivott utoljára, H. erre az alkalomra kitisztította, furcsa lehet az a pohár, gondolom, meg furcsa lehet az a gyomor, aminek több mint egy évig nem adnak st.ot, na jó, legyen közel másfél, az úgy hitelesebb, ez meg úgy hitveses, megiszom, lássuk milyen furcsákat művel;
szilveszter (t.: sz.) napján H.zom, láttam a szobájából néhány dolgot már 2001-ben, nem úgy, hogy kinéztem az ablakán, először vagyok H.nál, szóval láttam a szobájából már néhány dolgot, amikor kiállítását nyitottam a Miskolci Galériában, elhozta az ajtaját például, most itt az ajtó, sz.kor a rendes helyén látom, kitűnő a rálátás st.ozás közben, ráadásul a sz. nem egy szürke hétköznap (t.: szh.), sőt, utána se szh. jön, emlékezetes lehet, hogy éppen ezen nem szh.ok valamelyikén emeltem a számhoz újra st.os poharat, épp egy H.-ajtó közelében, ajtóstul rohan a st. a gyomorházamba, majd úgy tartom számon, mint emlékezetes rohanást, szeretem a szájhozemelős emlékeket, meg a rohanó világ (t.: rh.) című közhelyet, életben tartanak ebben a rv.ban, jó őket felidézni, ne. felbüfizi az ember a tiszta gyümölcs-párlatot, rólam beszélek meg a felbüfiről, az ember mintha beleharapna egy gyümölcsligetbe, körben szétárad az íz, a második kör, azt akarom, hogy mindig ilyen íz legyen, ha st.ot adok magamnak, ehhez azonban nagyon keveset kell körözni, meg kell tudni tartani mindig ilyennek az ízt, sk., ne. nem lesz nehéz, sosem ittam sokat, csak rosszkor például, szh.okon, éhgyomorra, mert szerettem a tüzét, ma már nem szeretem a tüzet, fáj a tűz a gyomromban, st. nélkül is, meg kell tudni tartani az ízt, emlékszem azoknak a cigarettáknak az ízére, amiket hosszú cigaretta-kihagyások után szívtam, fél éves szünet után már ne. tud olyan lenni a cigaretta, mintha első lenne, cigarettát tíz éve nem szívok, egy évtizedes anti-időíz, belegondolok, milyen lenne most az íze, többször próbáltam leszokni róla, szh.okon, rövidebb-hosszabb időkig sikerült, sok elsőcigarettás íz felidéződik, kellemesek, tíz éve nem adtam a szervezetnek, furcsákat művelnék, ha adnék, de nem adok, cigarettát csak rosszkor tudnék szívni, mindegy, hogy éhgyomor vagy nem;
H. jövőre ötven éves, ezt holnaptól úgy mondom, idén, furcsák ezek az időfogalmak, megidéz az ember egy idént vagy egy jövőrét, felbüfizi a tiszta időpárlatot, s mintha beleharapna egy időligetbe, szétárad az időíz, ördögi kör, azt akarom, hogy mindig ilyen időíz legyen, ha sz.t adok magamnak, ehhez azonban nagyon keveset kell ebben a rv.ban sz.ezni, meg kellene tudni tartani mindig ilyennek az ízt, nem lesz nehéz körömszakadtáig ragaszkodni hozzá, nem sz.eztem sokat, H.zni se régóta H.zok, kábé tizenöt éve, másfél évtizedes a H.-időíz, H.-képem meg csak 2001-től van, nem sokkal több mint fél évtizedes a képíz, 2001-ben kaptam H.tól egy H.-képet, tudjuk, a kiállítás, és kaptam hozzá négy féldecit, a képről beszélek, ahhoz kaptam a négyet, készítette a Kisvárdai Szeszipari Vállalat, H. ott született, nem a Szeszipari Vállalatban, békebeli féldecis üvegcséket tessenek elképzelni, nyakukon spárgahurok, körgallér, azzal ráerősítve egy modellező lécre, akkor még st.oztam, párdon, féldeciztem, hármat megittam belőlük, nem a lécről beszélek, szobám bejárata fölött függött ez az ajándék, míg egy szh.on el nem költöztem Hernádkakra, konyak és kétféle pálinka, a negyedik sósborszesz, azt feLugossy Laca lökte le, bement a szervezetébe, amikor, nyilván egy szh.on, nálam aludt, nem volt otthon már más, piáról beszélek, én utoljára gyermekkoromban ittam sósborszeszt, nagyanyám kockacukorra csöpögtetve adta, ízlett, három évtizedes időíz, Laca megitta, nem az időízt;
a fiam örömmel jön M.ba, megzavarni H. köreit, tízéves időíz, a fiamról beszélek, itt lakik az első szerelme, ne. a közelében elhaladunk, nem M.nak, csocsózik a H.-fiúkkal és elvan a gép mögött, a szerelmére gondol közben és várja a téli szünet utáni első iskolanapot, hogy láthassa végre a szerelmét, az én szerelmem a H.-hitvessel a H.-nappaliban társalog, mi nézzük H.val a H.-képeket, én ülök, ő lapoz, H.ról beszélek meg a lapozásról, ez a mai munkaköre, nem szh., egy méterről, kábé egypercekig áll módomban nézni az új H.-képeket, egész mások, mint 2001-ben voltak, persze, hogy egészen mások, ennyi idő alatt nagyra nőnek a nőszívű ember fiai, más dolgok érdeklik, vagy ugyanazok mélyebben, vagy ugyanazok fel_színesebben, H.nál ez utóbbiról lehet szó, k. sok sárgát használ majd katalógusánál a nyomda, tán nem esik sárgafolt a becsületen, ha kiderül, hogy az utóbbi években M.ban H. szembalesete (most mindegy, hogy H.szem-baleset vagy H. szem-baleset) okán szökött fel a sárgaláz, alapvetően változott meg a látásmód, s jó, ha tudom, hogy a sárgafolt az ún. központi éleslátás (t.: ké.) helye, és mivel köröket látok majd' minden képén, marha nagy köröket a képközepeken, a st.tól meg egyre kedélyesebb vagyok, elidőzöm az ovális meg a joviális alakon: sk., csinálom a fesztyvált, élvezem a H.-körképeket, a st. legyen most ópuszta-szer, hazavág, a körképekből, ha egyet-kettőt látnék, bosszantana, de nem egyen-ketten vannak, így nem bosszant, ráadásul a panorámaképben benne van norám, Nórám, aki a H.-hitvessel a H.-nappaliban beszélget; megisszuk a második kört;
éljen st. H., ami sajnos nem Szent Homonna, de már boldoggá avat, homok (továbbiakban: h.) ment a H.-szembe: homók a szélben, beszeleződött a képekbe a kisvárdai talaj, persze, nem véletlen, a h. is homoval kezdődik, a szóvégen a „k” meg k.-t jelent, nyilván k. sok homoról van szó, és ha már a látás, mármint a ké., szép szó a h. szem, H.k.szem, H. ötven éves lesz jövőre, persze, ne. tűnik fel a h.óra-kép, majd ülök a szobámban, búsan, egyedül, és a k. jó múltra gondolok;
a szülőföldet Kisvárda környékén ne. szülőh.nak hívják, lévén föld helyett h. a talaj, én földh.hozragadt, sokáig nem értettem ezt a Monyha-tanyán élő nagyszüleimnél, nem is tudom, hogy most értem-e, az egész Monyha-tanya egy k. nagy h.ozó volt, ráadásul nagyanyám a saját nemük iránt vonzódókat csak és kizárólag h.szexuálisoknak volt hajlandó nevükön nevezni, még ennyi h.ot;
a közelmúltban a nyírtelki faiskolából hozott pár dísznövényt a párom, földlabdás, ezt a ne. vicces kifejezést használta az én h.ra szállt angyalom az agyaglabdás növényekre, hallom a hangját a H.-nappaliból, nem a növényét, épp nevet, a nevetésétől ég és h. közt lebegek, még mindig, pedig több mint másfél évtizedes időíz;
H. lapoz a képei közt, feltűnik, hogy régen festette a fehéret, most meg úgy hagyja azt, de nem mindenhol, azt mondja, van, ahol használ fehéret, látok egy tubust, Tóth Menyhért-fehér (t.: TM-f.), sose láttam még TM-f.-et, titánfehér meg cinkfehér volt már a kezemben, TM-f. sose, vajon tudta-e Tóth Menyhért (t.: TM), mielőtt befejezte h.i pályafutását, hogy szín lett/lesz róla elnevezve, ne. nem;
(persze, véletlen, hogy TM.nél így jön be a kör, Tüskés Tibor írja róla egy közelmúlt-beli Forrásban:
„A fejek megformálásában fő szerkezeti elv a kör.”;
külföldi, na jó, külh.i nyelven hogy hangozhat az, hogy mióta H. h.ot használ, azóta H. land artos, kétdimenziós h.művész, majd meglátjuk, mit kezdenek ezzel a fordítók, de nem fognak vele kezdeni semmit, mert ez a rész több más résszel együtt nem lesz benne a fordítandó szövegben, hol land art, hol meg nem land art, feldobtuk nekik a h.labdát, a fordítókról beszélek, most csinálhatnak maguknak pl. (t.: például) egy rövidítésjegyzéket (t.: rj.), és dekódolnak és tél van és csönd és leszel és valál, milyen jó a képeknek, külh.i nyelven is érzik őket, működik a ké., nem kell hozzájuk tolmács, nyelvi legalább-is nem;
na jó, könnyítsünk magunkon, ahogy a macskám könnyít, legyen egy szh. hajnal, a táj legyen TM-f.-ben, a párom menjen h-i tájak felé, induljon vizsgázni Nyíregyházára, ébresszen fel azzal hajnalban, hogy csöpög a víz a padlásról, kérdi, mi lehet az, nem tudom, talán a hóolvadás miatt beázunk, de nem, működik a ké.om, azt szinte azonnal kizárom, nem olyan helyen csöpög a víz, ami beázásra utalna, más lehet, de akkor meg mi a franc, nem tartunk semmi olyat a padláson, amiből csöpöghetne bármi is, legfeljebb néhány régi szövegem, de abból meg nem a víz csöpög, a tetőnk jó, erre beböki a ht., az enyémről beszélek, hogy akkor az biztosan macskapisa, a macskánk ugyanis feljár a padlásra, nem tömtem el egy lukat az előtető (t.: et.) és a nagy tető (t.: nt.) találkozásánál, a családi kupaktanács úgy döntött, hogy a et. és a nt. találkozásánál hagyjuk feljárni a macskát, így majd ne. nem lesz rágcsáló, például egér a padláson, azt azonban nem gondoltuk, hogy ne. szarik majd a fejünkre a macskánk, de nem nagy dolog, sk., felmegyek a padlásra, felitatom a macskapisát, motozok a sötétben, tömném a rést a et. és nt. találkozásánál, rálépek valamire, aminek olyan hangja van, mintha ráléptem volna egy képre, hát tényleg ráléptem egy képre, már megint egy k. mail art (t.: ma.), mérgelődöm, kihullanak a ma.ok a mappából, ez is kihullott, megnézem jobban, nem a mappát, hát éppen egy H.-ma.ra léptem rá, ezt a H.-ma.ot kellett volna elvinnem H.nak sz.kor, megígértem, rákeresek, de egy másikat találtam meg, ki akarja állítani, nem a másikat, nem is megtalálást, azt mondtam neki, nem találom, vittem helyette egy másikat, egy másik H.át, H. rendszeresen küld a ma. projektjeimre, de ezzel nem azt akarom mondani, hogy tele van a padlásom H. ma.ival, ill. hogy azokkal tömöm a réseket, még jó, hogy H. lefóliázta ezt az 1999-ben küldött ma.ját, most ne. nagyon macskapisás lenne, így csak a kezemtől lesz kicsit az, majd letörlöm, a kezemről is beszélek;
lesz a Körmondat vége felé egy rész, amit nem kell lefordítani hollandra, mert hollandul lesz, sőt, semmilyen nyelvre nem kell lefordítani, egy hollandul nem értő ne akarja megtudni, mit jelent pontosan, legyen egy részlet, amit ne. hollandul tudók tudnak (t.: tt.) megérteni, azért lesz, mert a H.-képekben is biztos van ne. jó pár olyan részlet, Luisteraars van Classic FM worden via een unieke samenwerking met Het Nederlandsche Muntenhuis in de gelegenheid gesteld om in het bezit te komen van deze herdenkingsmunt, az interneten hallgatok nyár óta rendszeresen rádiót, mióta jártam Hollandiában, rá-
szoktam egy holland rádióra, de rászoktam egy angolra is, angolban még nem jártam, s legyünk egálban, lesz egy részlet, amit ne. angolul tt. (jobban) megérteni, azt sem kell egyetlen más nyelvre lefordítani, milyen jó, hogy a hangokhoz se kell tolmács, a világon bárhol hallgatják ezeket a rádiókat, nem kell hozzájuk tolmács, ne. vannak olyan részletek a zeneművekben, amit például csak dvorzsák- vagy szibéliusz-anyanyelven tt. (jobban) érteni, The Kansas City Symphony is suing the Missouri State Legislature, alleging that it has shortchanged the Missouri Arts Council Trust Fund by $83 million since 1987, mint ahogyan a H.-képekből is több mindent értenek azok, akik jártak M.ban, még többet, akik jártak H.nál M.ban, arról beszélek, hogy a H.-képek egyes részleteit a H.ul (jobban) tt. megérteni, Gleichzeitig präsentieren sie damit auch die erfolgreichtsen ungarischen Musikgruppen der letzten Jahre, ez meg nyilván a latin fordítás miatt van :-), futok még egy kört, nem nagy a szobája, H. szobájáról beszélek, mindannyian nem férünk be, meg nem is hívna meg mindenkit, a dolgozószoba mégiscsak egy szentély-szerű valami, keveseknek adatik meg, hogy ott tapogassák a TM-f.et, de ne. le lesz fényképezve a TM-f.-tubus is, a kiállítóteremben H. elmondása szerint lesz egy panorámakép-szerű fotósorozat, benne lesz Nórám is, gondolatban persze, láthatják szobája részleteit a tárlatlátogatók, nem kell hozzá tolmács, részleteiben meg úgy is csak H. érti, a ht. meg a H.-fiúk;
H. ma.ját nézegetem, Kisvárda, 1999.11.29., szh., gyönyörű körpecsétek, egyikük egy óra körlapját érinti, Bródy Sándor Rembrandt eladja a holttestét című novelláját írta H. fordítva egy marha nagy leve-lezőlapra, csak most döbbenek rá, micsoda munka ez, micsoda főhajtás micsoda mesterek előtt, mi-
csoda időíz, az ember mintha beleharapna Rembrandt holttestébe, megyek, elolvasom ezt a Bródyt, nem fordítva, letudom tiszteletköreim, de előtte még megnézem, mennyit mutat a H.-ma.on az óra, biztos véletlen, hogy éppen annyit, amennyit ebben a percben, ha élne, valójában, épp mutatnia kéne.

 

(u.i.) (t.: utóirat)
Voltam a minap a rádióban, persze, hogy Bródy Sándor utca, tehát Rádió, Magyar, marha nagy üstdobszerkó a folyosón, ott szerelhették össze, összeszerelve nem fér be (t.: önfb) egy ilyen dobszerkó (t.: eidsz) egyetlen ajtón se, ez az utóirat jut eszembe, mikort meglátom H. dobszerkóját, H. ötven felé úgy döntött, hogy megtanul dobolni, vett egy dobszerkót, a garázsából leválasztott egy dobszerkó-helyi-séget, családtagok és a szomszédok oltalmazása céljából (t.: oc.ból) körbeszigetelte, eidsz önfb a H.-dobhelyiségbe, itt szerelte össze, nézem a felfüggesztéseket, kipróbálhatom, nem a felfüggesztéseket, másképp szól a fejemben az új Iron Maiden (t.: úIM) is, mióta kipróbálhattam, az úIM szól, másképp, a fejemben, biztos, véletlen, hogy ebben a pillanatban hív H., lehalkítom az úIM.t, azt mondja, nem az úIM, Garamonddal szedik a katalógus-szöveget, jó, akkor a nyomdászok oc.ból Garamondba teszem, s úgy küldöm majd neki, H.-ról beszélek, miután leteszem a telefont, hangerő újra föl, itt, Hernádkakon (t.: Hk.on) már nem kell kímélnem a szomszédokat, pereg a dob, a rezgést átveszi a billentyűzet, átveszi az írás, pereg az élet és az órán pereg a h., a szemem becsukom, hogy ne lássam a lassan pergő H-, akarom mondani: h.-szemeket, utoljára, drágám, azt kívánom én, hogy te a hamismással (t.: www.hamismas.hu, de már nem lesz több t.) nagyon boldog légy.

*Hollandul és németül képtelenebb és rövidített változat (t.: kérv.) olvasható. A kérv. mind  a fordítók, mind az idegen nyelven fordítók és olvasók oc.ból készült. (A magyarul értőket nem kíméltük, magyar kérv. nincs.)